A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. ZIEGLER KÁROLY: Egyeztetés, illesztés, rendszerképzés a közműves vízgazdálkodás gyakorlati fejlesztésében

- A korlátozott beruházási eszközök miatt a hosszabb távú szemlélet /üzemköltség, bővíthetőség, összekapcsolhatóság később csatlakozó müvekkel, stb./ helyett domináns a legkisebb létesitési költség. - A későbbi nagyobb rendszerben előrelátható egységes géppark, közös karbantartás, vegyi anyag felhasználás, stb. érdekében kívánatos műszaki megoldás nem azonos a helyi feladat legkedvezőbb pillanatnyi megoldásával. - Nincs idő a helyi feladat sürgős megoldási kényszere miatt a térbeli ás időbeli hatások, összefüggések alaposabb elemzésére. A hosszú távon is "jó"-nak tartott műszaki tervező az, akiben a széles műszaki látókör,és a magasabb szemléletű optimum keresés iránti igény olyan emberitárgyalási képességekkel párosul, mBlyek révén a zavaró körülmények közepette is a későbbi nagyobb rendszer szempontjainak érvényt tud szerezni. Tudományos algoritmusok, biztos magatartási receptek ezekre nincsenek, bár az emberi érintkezés pszichológiai szakirodalmának forgatása egyre inkább érdemesnek bizonyul az ilyen összetett műszaki feladatok művelői számára is. A továbbiakban összegezek néhány olyan gyakorlati tapasztalatot, melyeket a témakörben a VIZITERV konkrét feladatainak megoldása terén szereztünk. 1. A faladat nagyságával és határozottsági fokával arányo

s elemzési módszert válasszunk. Például a biztonságos működés mérlegeléséhez legtöbbször megfelelő a várható igénybevételek teljeskörü sztochasztikus vizsgálata helyett az üzami, ritka, ás rendkívüli esetek fajtáinak megállapítása, ezek előfordulási gyakoriságának megbecsülése, és a bekövetkezés esetőre célszerű műszaki megoldás józan végiggondolása. A tervben azonban ezt gondosan le kell Írni, és gyakran menetközben a megbízót, ill. a leendő üzemeltetőt is célszerű a gondolatmenetbe bevonni. 2. A különféle változatok egyszeri /beruházási, rekonstrukciós/ költségeihez mindig adjuk meg az 5 - lo - 15 évi üzemköltséget is. Ez a pénzügyi számításokban kevésbé járatos birálók számára is jól érzékelhető, mig az amortizációs számitással képezett éves költség, mint összehasonlító szám nem érzékelteti a bizonytalan amortizációs normák, ós a felvett kamat hatását, valamint az egyszeri beruházás nagyságát. 134