A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. OLÁH JÓZSEF–LEITGÉB JÓZSEF: Térségi fekálkezelő berendezések kialakítási lehetőségei a szentendrei kísérleti tapasztalatok alapján

Az ivóvizellátottság és a csatornázottság közötti különbség még a jövőben is tovább fog növekedni, s a kiegyenlítődés még évekig fog váratni magára. A jelenleg csatornahálózattal nem rendelkező területekről szippantással összegyűjtött fekálhulladékok eltávolitási igénye falun, városok peremkerületeiben, üdülőterületeken nemcsak családi házaknál, hanem nagyobb társasházaknál ill. üdülőknél is jelentkezik, elsősorban ott, ahol a vízellátó rendszer kiépitését nem követte a csatorna kiépítése. A regionális szennyvízelvezető hálózattal rendelkező területek azon részéről, amelyik gazdaságosan nem csatornázható, a helyszini adottságoktól függően kétfajta kommunális eredetű szennyvízelhelyezéssel számolhatunk: - altalaj szikkasztásra alkalmas /ürgödör/j - altalaj szikkasztásra alkalmatlan vagy talajvíz minőségvédelmi okok miatt a szikkasztás nem alkalmazható /zárt tározómedence/. Mindkét esetben az összegyűjtött fekáliát a szennyvíztelepre vagy a fekálkezelő telepre szippantókocsikkal szállítják be. A jelenlegi munkarend mellett a fekália gyűjtése és beszállítása egy műszakban történik, ezért a beszállított fekália kezelésében is ehhez kell alkalmazkodni. A beszállított anyagok jellemzőit a szentendrei telepen mért adatok alapján az alábbiakban foglalhatjuk össze: * 3 A fekál-isza

p igen tömény szennyeződést képvisel 20-30 kg/m -es szárazanyag koncentrációhoz 3 3 70 % körüli szervesanyag, 12-15 kg/m BŐI- és 35-45 kg/m KOI érték tartozik. A fekál-iszap + 3 oldott fázisa nagy mennyiségű ammóniát /max. NH.:4,5 kg/m / tartalmaz, ezért lúgos kémhatá3 3 su /pH=7,5-9,0/. Az oldott fázis nagy KOI /max. 9 kg/m / és BOI,- /max. 6 kg/m / szennyeződéseket mutat 12; 3; 4/. 3 3 A zárt tározómedencéből származó hig-feká

l szárazanyag tartalma 2-4 kg/m , ehhez 2-4 kg/m es BŐI- és 5-7 kg/m^-es KOI koncentráció tartozik. Az oldott fázis ammónia /NHt/ tartalma 3 3 3 0,06-0,3 kg/m , a BOIj. koncentráció 0,6-0,8 kg/m és a KOI koncentráció pedig 1-1,5 kg/m értékek között változik /2; 3; 4/. Az 19 78-as adatok alapján országosan mintegy 3,6 millió m"*/év folyékony hulladék /fekália, hígtrágya, szennyvíziszap/ elhelyezéséről van szó, ennek nagyobb hányadát a fekália képviseli /1; 2/. Egy kiválasztott gyűjtőterületről származó fekália minősége és mennyisége nagy ingadozásokat mutat, ezért a fekálkezelő berendezés szinte állandóan változó terheléssel kénytelen üzemelni /3; 4; 5/. 8 Miután a fekália tulajdonképpen igen tömény kommunális eredetű, de anaerob állapotban lévő szennyvíznek tekinthető, kezelésére a szennyvíztisztításban elterjedt valamennyi biológiai /aerob, anaerob/ módszeE alkalmazható 15/. A fekália kezelését célszerű a már meglévő szennyvíztelepekhez kapcsolni /5/. Az esetek többségében azonban a meglévő szennyvíztelepek már túlterheltek, ezért a működő szennyvíztelepekre történő fekálbeszállitások esetében tehermentesítési megoldásokat kell keresni. A szennyviztisztitás! technológia és a fekálkezelési technológia kapcsolatára többféle megoldás elképzelhető: erre példaként szolgálhat a következőkben ismertetendő szentendrei megoldás. 2. Célkitűzés Az 1978-ban Szentendrén a szippantott fekál mennyiségi és minőségi mutatóinak felmérésére vonatkozó vizsgálatokat végeztünk. A felmérés ismeretében és az OVH anyagi támogatásának segítségével 1979-80-ban Szentendrén üzemi méretű, kísérleti fekálkezelő berendezés létesült. A kísérleti fekálkezelő berendezés létesítésének célja: - aerob fekálkezelési mód alkalmazhatóságának vizsgálata; 107