A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

JAKAB ATTILÁNÉ: Nehézfémek vizsgálata a TRVVV Balmazújvárosi Felszínvíz Tisztítóműben

más meghaladja az 5o bar-t, és a bronzköpenybe bemart hornyon keresztül a gázok eltávozhatnak, megelőzve a robbanásveszélyt. A feltáró bomba FIFE betétjei nemcsak a feltáráshoz alkalmasak, hanem az azt követő analitikai műveletek is elvégezhetők benne, igy az abszorpolós veszteségek tovább csökkenthetők. A bepárolt vízminták feltárását HNO^ i HP - 2:1 arányú elegyével 160 C°-on 1-2 érán át végeztük szárítószekrénybe helyezve a bombákat. 170 C°-nál magasabbra a hőmérséklet nem emelhető, mert a FCPE edény deformálódik. Azonban célszerű e hőmérsékleti határ közelében végezni a feltárást, mert a hőmérséklettel és a nyomással a salétromsav oxidáolós potenciálja nő. A feltárás befejeződése után viz alatt a szerkezet gyorsan lehüthető. Az el nem reagált hidrogénfluoridot még a FTFE edényben a bomba felnyitása után szilárd bórsavadagolással lekötöttük. A feltöltött mintákat, ha szUkséges volt centrifugáltuk, ás elemeztük. A mérési adatokat mintavételi helyenként és elemenként az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Hintavételi hely l-es 2-es 3-as 4—es yUg/dia' min. max. átl. min. max. átl. min. max. átl. min. max. átl. Cu 1.5 25,0 13,9 7,2 35,0 15,8 5,0 12,7 8,4 2,5 25,2 12,3 Zn 37,5 175,0 83,6 30,0 121,0 57,1 25,0 84,5 50,6 6,3 65,0 39,0 Pb 11,0 31,0 21,0 lo ,0 35,0 20,8 9,8 32,5 18,7 12,0 28,4 20,3 Cd 0,9 2,5 1,55 0 5,5 1,6 0,9 2,35 1,5 0,6 3,4 2,3 Ni 4,5 28,9 14,7 7,0 17,5 10,7 6,0 18,3 12,0 9,5 20,2 13,8 A Cu, Pb, Ni, Cd esetében a Keleti Főcsatornán lefelé haladva a mintavételi helyeken mért nyomelem konoentrációk átlagértékei csak kismértékű Ingadozást mutatnak, egyedül a cinknél látszik jelentősebb csökkenés, feltehetően a fenékiszapban dusul fel, de erre vonatkozóan még nincsenek mérési adataink. II. Nyomelem tartalom változása a derités folyamán Az egészségre ártalmas anyagok egyrésze a durván diszpergált és a kolloidális tartományokban lévő anyagokhoz kaposolódik, igy a szokásos ivóviztisztitási technológiák során jelentős részben eltávolíthatók. TisztitómUvtlnk főbb teohnológiai lépcsőii durva szűrés, pelyhesités, gyorsszürés, fertőtlenítés. A derítéshez Alg/SO^/^ x 18 HgO-ot használunk, melynek fajlagos adagmennyisége 35-7o g/nf között változik a nyersviz lebegőanyag-tartalomtól függően, illetve esetenként vas /II/ Bzulfátot is alkalmaztunk aluminiumBZUlfáttal 1 ! 3 arányban elegyítve. Ilyenkor a vas/II/ ionok oxidáoióját kállumpermanganáttal végeztük. Laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk meg azt, hogy a két deritőszer, illetve ezek különböző arányú elegye, milyen mértékben távolította el a nyersvízből az általunk vizsgált nyomelemeket. Poharas kísérletekben végeztük a derítéseket kb. 1 C° hőmérsékletű nyersvizekkel a következő deritőszer arányokkal: Aluminiumszulfát: vasszulfát «• 40 g/rf : 0 g/n" 30 g/n" : 10 g/rf 93