A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

HAJDU GYÖRGY–DR. LACZKÓ ÁGNES–DR. FÁY CSABA: partiszűrésű vízkészletek szerepe az ívóvízellátásban

jelent abban, hogy a kut vizazintje milyen késéssel követi n folyom vízjárását. Az egyes telepek viselkedését természetesen a távolság mellett a fenékiszap léte és vastagsága, és a talaj pórustérfogata is befolyásolja, ezért minden egyes termelő kútnak más az "egyenértékű" távolsága a folyótól. A vizet a talajból kinyerő berendezések között találhatók régi galériák, régi aknakutak, régi aknakutak utólag csápozva, régi és ujabb csőlcutak a legkülönfélébb anyagokból, régebbi éa ujabb caáposkutak, a vizadó rétegre galéria-szerüen telepitett csáponkutsorok. A parti szűrésű vizet a talajból termelő műtárgyakat gazdasági optimum számitás alapján választják ki, amit befolyásolhat a kivitelező kapacitás nagyaága is. A mai tendencia: vékony vizadó rétegre galéria-szerű, egyirányú csápozáaaal épitett kútsor telepitése, esetleg csőkutaor telepitése. Vaatag vizadó rétegre csáposkut sokirányú csápozással. Se galériát, se aknakutat nem épitünk már, mert az 1 m'/d kitermelÓ3t eredményező fajlagos beruházási költaégük igen magas. A gazdaságosság szemléltetésére néhány ujabb adat: Termelő telep Tahi Épités év( 1978-80 3 Termelés módja 20 db galérinszerü csápookut Beruházás összege millió Ft 148,7 Átlagos termelés m/d 81600 Fajlagos beruházás Ftxd/ni' 1822 Tököl 1978 84 db csőkut 2 db gépházzal 73,8 10800 6833 Szigetujfalu 1976-79 11 db csáposkut 108,0 70000 1543. Az öaszegek a kútsor és felépítmény épitéai, a gépészeti éa villnmoa berendezéa költségét foglalják magukban, a gyűjtővezeték épitéai költségeit nem. A táblázat szerint ma csőkutsort sem érdemes épiteni. A Tökölön megfigyelt adatok ugyan nem teljesen helytállóak, mert ugyanennyi kútból több vizet is lehetne termelni, /ha a kutak szürőzése a tervezés szerinti hosszban kéazült volna el/ de a költaégarányokat ezek aem változtatják meg. A parti szűrésű vizek minőaége évtizedeitkei ezelőtt igen jó volt és még ma is jónak mondható. Ennek az a feltétele, hogy meg kell védeni a kutak környékét mind a part felöli, mind afblynm felöli szennyeződésektől Csak nagy vonalakban kell utalni arru, hogy folyamszabályozási müvek következtében a szűrő rétegre rárakódott iozap miatt egyes kutjaihkbnn /pl Surányi telepünkön/ megjelent a vas- és mangán azennyezés. Más eaetben a meder kotrása miatt a kialakult szűrő réteget alulról megkerülő nyersvíz került rövidebb időre néh;vny Margitszigeti kutunkba. Ezek a vízminőséget rontó beavatkozások. Az ipar3zerü kavicstermeléa a mederből ugyanakkor u folyó vízjárásában okoz tartós változást. A Kagymaroai erőmű építésének egyik üteme a Duna meder kotrása, amit a kavicstermeléa érdekében már inostanrn nagyrészt megvalósítottak. Ennek eredménye nz, hogy a Duna vízszintje a Szentendre sziget éazalci csúcsa környezetében - éppen ott, ahol n legújabb vizteivielo "tetepeink iCGkszGiiGkj — azonos folyami vizhozanúioz 82