A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

GYIMESI BÉLA–KALÁCSKA ISTVÁN: A Dunakanyar regionális partiszűrésű vízbázisainak üzemelési és fejlesztési problémái

töltés. Ilyen esetben a háttér felőli vizdúsitó medence, résfal vagy egyéb védelem kiépi­tése is indokolt lehet. A folyótól távolabb elhelyezett kút rendszereknél a fokozott depresszió hatására a vizho­zam is csökken és káros sebesség-növekedések is felléphetnek. Végül nem elhanyagolható a folyótól távolabb elhelyezett kútsor védterületi problémája sem, mely a folyó és a kutak közötti áramlási tér teljes levédését igényli. Mindezen megfontolások alapján kézenfekvőnek látszik - vizszerzési célból - közvetlenül a vizparti sávnak és a partközeli mederfenéknek a vizsgálata, hiszen úgyszólván ez az egyetlen olyan igénybevehetö terület, melyet a mederkotrások és a part felöli szennyezé­sek megkimélnek. Nem véletlen tehát, hogy a vizszerzési technológiák fejlesztése is erre a sávra irányul. Ilyen volt a közelmúltban kifejlesztett törpe csáposkút, melynek csápjai körszimmetriku­san szivják ezeket a bázishelyeket.. A csápok egy része a mederfenék irányában vagy példá­ul szigetekre telepitve teljesen a mederfenék alá van épitve. Depressziós tölcsérük gyak­ran a meder közepéig is elér. A törpe csápos vizkivételt üzemelési szempontból az adott­ságokat jól kihasználó hatékony technológiai megoldásnak tartjuk. Enélkul a FŐVÁROS je­lenlegi vizellátása aligha lett volna elképzelhető. Figyelemmel a fennálló hidrogeológiai lehetőségekre, az előirt hidraulikai, vizminőségi, stb. követelményekre, az ideális partiszürésü kút kritériumát az alábbiakban foglalhat­juk össze: a kút tegye lehetővé a vizadó rétegek egyenletes szivását, a káros sebességnövekedések minimumra csökkentését, nagy depressziós töl­csérek kialakulásának elkerülését; szűrési hatásfoka feleljen meg az ivóvizszabvány követelményeinek; vizhozama legyen arányban a vizadó közegben áramló viz sebességi kö­vetelményeivel; távirányitásba bekapcsolható legyen; kivitelezése, üzemelése egyszerű, olcsó és biztonságos legyen; kis területen is elférjen, ne igényeljen nagy védterületet. Fenti szempontoknak legjobban megfelelne a vizparti galéria, mely hossz szimmetrikus és igy körszimmetrikus depressziót nem okoz. Hátránya azonban, hogy épitése nehézkes és drá­ga, mert viz alatti, omlékony talajban épül szádfalazással, viztelenitéssel, vagy viz a­latti kivitelezéssel. Ezért van az, hogy például a FŐVÁROSI VÍZMŰVEK ennek elkerülésére u.n. galériás csáposku­takkal kísérletezik, ahol két akna között a partélle.1 párhuzamosan kihajtott csápokkal é­rik el a galériás hatást. Még igy is probléma, hogy a kb. 40 fm hosszú, kis átmérőjű csá­pok egyenletesen vannak réselve és igy az aknák gépi szivása esetén az aknához közel eső csáprészek erős szivást kapnak, míg a csápvégek szivása gyenge. 78

Next

/
Thumbnails
Contents