A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

GYIMESI BÉLA–KALÁCSKA ISTVÁN: A Dunakanyar regionális partiszűrésű vízbázisainak üzemelési és fejlesztési problémái

eljáráshoz, ha viztermelő telepeink másként nem lennének fejleszthetők. Jelenleg a DUNAKANYAR regionális partiszűrésű vízellátásában tisztitómü, igy vas-mangántalani tó nem működik. A partiszűrésü viz bakteriológiai minősége lassú romlást mutat. Erre a coliformszám és baktérium-szám emelkedéséből, a kifogásolt minták számának növekedéséből is lehet következtetni. A coliform, fekál-coliform-szám szerinti bakteriológiai vízminőség, vizminősités országonként változó, nehezen egységesíthető vizsgálati módszer /l/. A baktérium-szám szerinti minősítésnél a fekális és bakteriális fertőzöttség megállapítását számos tényező zavarhatja. Ennek hibái mellett hazailag mégis ez az el fogadott vizsgálati módszer /l/. A fertőző baktériumoknak a partiszürésű élőviz fenékiszapja biztosítja a kedvező túlélési lehetőséget. Az anaerob baktériumok (pl. Clostridium) a bakteriofágok, vi rusok és szaprofiták mindegyikére jellemző a jelenlévő szerves rothadó környezet. Ha az iszap felkavarodik, a kórokozók elsodródnak az élőviz különböző pontjaira, igy a kút által szívott viztérbe is /l/. Ha a kút szürőváza jó, úgy gyakorlatilag bakteriális szennyezés nem fordulhat elő. Túlszivás, talajtörés vagy u.n. rövidrezáródás következtében (pl. amikor a csőfal mentén szüretien vizet sziv a kút, vagy a tömítések nem megfelelőek) kivételesen előfordulhat, hogy ezek az élőszervezetek megjelennek a kút vizében. Megjelenésük tehát főleg üzemtechnikai zavarok következ ménye. A DUNA-nak ez a szakasza, bakteriológiailag II.osztályba tartozik. Itt a fertőtlenítő klórozás közegészségügyileg kötelezően előirt üzemelési szabály. Ha a klór behatási ideje és a mennyisége megfelelő, úgy a kórokozó mikroorganizmusok elpusztulnak. A parti szűrt vizben ezért mindig és mindenütt még a vezetékrendszer végpontjainál is kimutatható szabad-klórnak kell lennie. A klórozás jelentőségét felismerve a Duna menti Regionális Vizmű és Vízgazdálkodási Vállalat (DMRVVV) az egész ország területére szóló igényfelmérés alapján, korszerű ADVANCE tipusu klóradagoló berendezést fejlesztett ki - licenc vásárlás útján -, és megkezdi annak hazai gyártását és szervizelését. A berendezés lehetőséget ad szabad felszínű és nyo más alatti vezetékek klórozására is. A bakteriológiai problémák miatt a partiszűrésű kút rendszereket üzemelő vállalatoknál célszerű saját kémiai és bakteriológiai laboratórium felállítása a vizsgálatok sűrítése és azok feldolgozásából eradő vizszennyezési tendenciák folyamatos figyelése céljából. A DMRVVV-nál a környezetvédelem és vizminőségvédelem külön központi osztályszervezetben működik, melyhez saját kémiai, bakteriológiai és biológiai laboratórium is tartozik. A" vízminőség központi felügyelete lehetővé teszi, hogy a kutak vizét és az élő DUNA vizét folyamatosan figyelemmel kisérjük. A DUNA szennyeződésének fokozódása, stagnálása vagy éppen csökkenése terén megoszlanak a vélemények. A NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐ megépítése is várhatóan vízminőségi változá74