A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

CSEH PÉTER–FICZERE ANDRÁS–LÉNÁRT LÁSZLÓ: Vas–mangán és agrasszív CO2-tartalmú víz levegőztetésére alkalmas műanyagrácsos szerkezető torony tervezése, alkalmazási feltételeinek tisztázása

Az ábra igen jól szemlélteti, hogy hogyan változik a fajlagos feliilot a réstúvolsúg ée a csőátmérő függvényében. Az ábrázolt felület alapján egyértelműnek adódik, hogy nagy fajlagos felületet akkor kapunlc, ha a réstávolságot csökkentjük, a "t" tengelyen a zérus felé haladunk, a csőátmérőt pedig növeljük, azaz a "d" tengelyen a nulla ponttól kifelé haladunk. Az is látható, hogy a d= 0,05-0,06 m csőátmérőtől nem érdemes nagyobb átmérőket figyelembe venni, hiszen a fajlagos felület nem növekszik számottevően. A minimális átmérőnek pedig a d= 0,01 m szabható meg, mert ettől kezdve a fajlagos felületgörbék hirtelen csökkenése tapasztalható. Az ábra szerint a "t" réstávolság értékeit 0,001 és 0,01 m között célszerű fölvenni. A feladat megoldásánál elsődleges cél volt a jó permet kialakítása, másodsorban pedig a minél nagyobb fajlagos felület elérése, méghozzá ugy, hogy a rács áteresztőképessége túlságosan ne csökkenjen le. 2

> ^_£SilIílu22_í22íSlÍÍI®í_é2_a_"d^_éa_^t^_ö2ssef Ü££Óse A rács áteresztőképességét jellemezzük a fajlagos résfelülettel. P t l n = résfelűle

t , mivel n= icy p = t r l

2 ráosfelülct d+t ' r d+t A fajlagos résfelület meghatározására szintén egy másodrendű térfüggvény alkalmas, melynek változói ugyanazok, mint a fajlagos felület változói. Vegyük a csövek függőleges vetületének és a rács felületének viszonyát. A fajlagos felület képlete ekkor tulajdonképpen csak egy konstansban váltó2l

k- d d Ff= K helyett P'= alakot ölt. 1 d+t 1 d+t Ábrázoljuk ezt a felületet egyazon koordinátarendszerben a fajlagos résfelülettel. /3,sz. ábra/ 33