A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

BUTTINGER ANTAL–HEMBACH KAMILL: Helyszíni víztechnológiai vizsgálatok szerepe a vízműtervezésben

tett, konkrét tervezéseinkhez csatlakozó vizsgálatokat két témakörbe soroltuk az áttekinthetőség érdekében. Megjegyezzük, hogy az ismertetett példákon kivül már több, egyéb tipusú /pl. igen finom, kolloidális méretű lebegőanyagot tartalmazó, felszíni viz kezelése/ vizsgálatot végeztünk el, melyeknél nyert hasznos tapasztalatokat megfelelően hasznosítani tudjuk tervezéseink során. 3.1 In£enziv_levegőztetés /pl._gázmentesitós/ miatt bekövetkező másodlagos lyx. járulékos/_hatások_és változások jvizsgálata A víztechnológiában alkalmazott, különböző célú /iz- és szagrontó, valamint korróziót okozó gázok kiűzése, robbanásveszélyes gázok eltávolítása stb. .../ levegőztetési eljárások során a kezelésre kerülő vizet intenrziven érintkeztetjük a levegővel. Természetesen az intenziv érintkezés során a levegő, a kivánt technológiai hatáson /gázok eltávolításán/ kivül, a viz minőségére is feltétlenül hatással van, egyrészt a vizben bekövetkező fizikai-kémiai változások /hőmérséklet változása, kémiai egyensúly megbomlása, vashidroxid csapadék keletkezése, stb. .../, másrészt pedig a levegő által szállitott bakteriális szennyezők, biológiai élőlények szennyező hatása miatt. Az előzőekben leirt, a viz minőségét esetleg igen nagymértékben, módositó, különböző hatásokat másodlagos v. .jár

ulékos hatásokkén

t, ill. az ezek következtében fellépő változásokat másodlagos v. járulékos változásokkén

t tartjuk nyilván. A másodlagos hatások érvényesülése, vagy éppen e hatások érvényesülésének megakadályozása.a másodlagos változások teljes, vagy korlátozott mérvű lejátszódását, esetleg elmaradását idézhetik elő, mely folyamat szükségességét minden egyes esetben a kezelt Aevegőztetett/ viz felhasználása során, támasztott minőségi követelmények határozzák meg. A másodlagos hatás érvényesülési követelmény

e lehet pl. az, hogy levegőzte-, tésnél, gáztalanitásnál bevitt levegő oxigénje oxidálja az oldott vasat, s igy vastalanitási hatás álljon elő, vagy a vizben lévő agresszív CC>

2nek, mint nagyobb molekulasúlyú gáznak a szénhidrogének utáni frakció- ..' nált kiválása valósuljon meg, mely a szénsavtalanitási hatást hozza létre. Esetleg a kénhidrogéngáznak kiűzése kívánatos, mellyel a kénhidrogén vastalanitási reakciót akadályozó behatását zárjuk ki, hogy ezáltal szabadon érvényesülhessen a vastalanitási hatáa. A járulékos hatások megakadályozás

a az előbbieknek ellentétje, amikor igyekszünk megakadályozni pl. hogy a szénhidrogének után a szabad COg is kiválhasson, mert az éppen a viz mész-szénsav egyensúlyához szükséges mennyiségben van jelen, s csökkenése az egyensúly megbomlásához, ezt követően pedig nem kívánatos mészkiválásokhoz vezethetne. Egy, az ivóvízellátásban szokványos összetételűnek nevezhető /MSZ 450/1 szabvány szerint/ mélységi viz intenziv levegőztetés hatására bekövetkező változását mutatjuk be a 2. ábrán. Látható, hogy a levegőztetés /gázmentesités/ által előidézett, a fizikai paraméterekben /hőmérséklet, Dyomás/ bekövetkező változások nem túl je25