A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

RÁKOSI JUDIT–TOMBÁCZ ENDRE: A közüzemi víz- és csatornaművek gazdasági szabályozásának értékelése

2. A naturális folyamat leírása A vállalat működése alapvetően két kategóriára épül fel. Az egyik a gazdasági szabályozást felölelő pénzügyi folyamatok kategóriája, a másik a termelési folyamatot, a gazdasági környezetet, a társadalmi kapcsolatrendszert is magába foglaló naturális folyamatok rendszere. A dolgozat célja; nagy vonalakban ismertetni a két kategórián belüli törvényszerűségeket, kapcsolatokat, mozgástereket, leimi a kettő közötti kapcsolatot kiélezve arra a problémára, hogy a gazdasági szabályozás mennyiben szolgálja a mér ismertetett naturális oélbkat. i Először vizsgáljuk meg a naturális folyamatokat. Ezt részben már elkezdtük a vállalati sajátosságok ismertetése során. A viz és csatornamű vállalatok tanáosi kézben lévő, de az OVII által is ellenőrzött és befolyásolt szolgáltató vállalatok. Miután a két szervnek elkülöníthető és esetlegesen egymással szemben álló érdekei vannak, ez kihat - gyakran negativ formában - a vállalat gazdálkodására. Kivételt képez, a néhány OVH kézben lévő regionális vállalat. Fő tevékenységeik közül ebben a tanulmányban osak az ivó- ós ipariviz termeléssel, a szenny- ós csapadékvíz elvezetéssel és tisztítással, mellék tevékenységeik közül az építőipari tevékenységgel foglalkozunk. Ezek mellett még foglalkoznak mezőgazdasági viz szolgáltatással, fürdő szolgáltatással, ipari tevékenységekkel. Ezeket a tevékenységeket meghatározott természeti és gazdasági környezetben végzik, amely meghatározza - bizonyos fokig - a tevékenységek struktúráját, és szintjét, a fejlesztés fő irányait. A tevékenységek közül nézzük először az ivó ós ipariviz termelést ós szolgáltatást. Itt jelentkezik a legnagyobb társadalmi nyomás, tehát az igények kielégítése itt a legmagasabb szintű, még akkor is ha az a többi tevékenység rovására történik. Elsősorban az ivóviz termelés mutat növekvő tendenoiát az igények függvényében, az ipariviz termelés a hálózat igényessége miatt stagnál. A már említett nyomás itt és a többi tevékenységnél is a fejlesztés irányába hat, ebben a tevékenységkörben ez a tendenoia nem szült eddig akkora mulasztást a fenntartás, javítás, rekonstrukció területén, mint a csatornázási tevékenységben. A szenny- és csapadékvíz elvezetés ós tisztítás terUletén a nyomás és a kényszerűsé

g is az elvezetés fejlesztését segiti. A lakásépítési programok eleve determinálják az erőforrások ilyen irányú felhasználását, igy a társadalmi nyomás ezen keresztül hat a tanácsok magatartására, ez pedig a vazetői függésen keresztül a vállalatok tevékenységére. Ehhez járul még bizonyos személyes érdekű munkák elvégeztetése. Mindezekből következik, hogy az ötéves tervek során uJ fejlesztési tételek jelentkeznek, amelyek megvalósítása egy-egy rekonstrukolós tétel kihúzását Jelenti

. Ez utóbbi tevékenységet nem lehet a fontossági sorrend betartásával végezni, mert az útépítési ós 175