A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)

OBERT FERENC: A békési agglomeráció regionális vízellátó rendszerének kialakítása

háti vizmüt elepének 26 kútjából pl 8-lo évente felújításra szorul.Megállapítható, hogy "idegen" vízkészlet betáplálása nélkül a városok vízigénye tartósan már nem elégíthető ki, 2.1 Felszínalatti vízkészlet Az igénybevehető felszínalatti készlet az ún. Maros hordalékkúpról 15-3o km távolságból szállítható a térségbe . A tartósan igénybevehető dinamikus vízkészlet meghatározására a kutatások 1983-ban fejeződnek be. Az eddigi tapasztalatok szerint biztonsággal állitható, hogy mintegy o,9 m3/sec vízkészlet kitermelhető. A területen a felszinközelben, tekintélyes vastagság

ú, durva szemszerkezetű és nagykiterjedés

ű jó vizadóképességü rétegek találhatók. A viz minősége, a viszonylag magasabb vastartalomtól eltekintve kedvező. Az 5o-15o m mélységtartományból lehetséges vizbeszerzés költségkihatása és a kutak műszaki kialakitása nagyátmérőjű, kavicsolt kutak szempontjából igen előnyös. V.,7. Felszíni vizkészlet Az 1976-ban kísérleti céllal létesült DEVIG rendszerű vízkivételi mü a FehérKörösből nyári időszakban a Várfürdő hidegvizellátására szolgáltat ivóvizminőségü vizet és ezzel mélységi vízkészletet szabadit fel Gyula város kommunális és ipari vízigényének kielégítésére. A kedvező tapasztalatok és az elfogadható üzemeltetési költség lehetőséget biztosit - a megfelelő előtározást és vízminőségi biztonságot nyújtó kis Delta tározó megépítését követően - a Fehér-Körös felszini vízkészletének a regionális vízellátó műbe való betáplálására is. Középtávon a város csúcsvizigényének kielégítésével a felszini vízkivételi mü lehetővé teszi a regionális vizmü Gyula-Békéscsaba közötti összekötő vezetékének, valamint a Kétegyháza térségében tervezett vizmütelepnek későbbi ütemekben való megépítését. 3. A regionális vízellátó rendszer kialakításának lehetőségei, szükségessége és realitása A településcsoport vízellátását regionális vizellátórendszer kiépítése nélkül gazdaságosan nem lehet biztosítani. A fejlesztés ütemezhetősége miatt kedvezőbb a felszínalatti készletek igénybevétele. A meglévő létesítmények és fejlesztési irányok fenntartása nélkül csak milliárdos állami támogatással lenne elképzelhető a mü megvalósítása már I. ütemben is. Elsősorban a kritikus helyzetben lévő Békéscsaba és Békés városok vízellátási nehézségeit kell megoldani. A megye rendelkezésére álló saját forrásait már a regionális megoldás keretében célszerű és lehetséges felhasználni, A regionális vízellátó mü részeként tekinthetők a már megépült Békéscsabai és Gyulaivizmütelepek, a betápláló és összekötő vezetékek, E létesítmények szorosan kapcsolódnak a városok meglévő vízmüveihez. 135