A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. BAUER MÁRIA–DR. HANKÓ ZOLTÁN: Kutatási-fejlesztési koncepció regionális vízellátó rendszerek fejlesztéséhez
KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ REGIONÁLIS VIZELLÁTÖ RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉHEZ Dr. Bauer Mária - Dr. Hankó Zoltán Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest A vízbeszerzési gondok, a komplex vízgazdálkodási feladatok megoldása, a biztonság fokozása hazánkban is egyre inkább szükségessé teszi a regionális vizmüvek építését. Közműves vízellátásunknak múltbeli döntően kisvizmüves tipusu fejlesztése bizonyos korlátokat jelent a regionális vizmüfejlesztés szempontjából, mert kialakításuknál a helyi, meglévő vizmüveket - mint adottságokat - tekintetbe kell venni. Ez sok esetben gátolja az optimális kialakítást. Ugyanakkor a meglévő vizmüvek összekapcsolásának lehetősége előnyös a kiépítés lépcsőzetes megvalósításának szempontjából. Fentiek indokolttá teszik, hogy kutatási-fejlesztési program készüljön meglévő regionális rendszer felépítésének és működésének vizsgálata és értékelése alapján e rendszerek kialakításának és üzemvitelének optimalizálásához. A dolgozat a kutatási-fejlesztési program tartalmi felépítését vázolja fel. 1. A vizellátás jelenlegi helyzete és a fejlesztési cél Hazánk vízellátása az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. Nemcsak az ellátás színvonala javult, de szerkezetében is átalakult. A változás összefügg az ország társadalmi-gazdasági fejlődésével. Az ipari fejlődés, az urbanizáció fokozódása, a mezőgazdaság szerkezeti átalakulása ösztönzőleg hatott a vizellátás fejlődésére. A megfelelő mennyiségű és minőségű viz biztositása ugyanis a fejlesztés egyik előfeltétele. Hozzájárult még ehhez a lakossági életmód és a településforma megváltozása is. A városokban kialakultak a többszintes épületekből felépülő ui lakókörzetek és falun is egyre nő az igény a nagyobb komfort fokozatú lakások iránt. Ma már az ország lakosságának többsége közműről szolgáltatott vizet kap /az V. ötéves Terv-időszak végén, 1980-ban a lakosságnak kb. 73 %-a. Ivóvizmüveink kapacitása 1980. év végén 3,4 millió m 3/d volt. Ezt a vízmennyiséget mintegy 35 ezer km hosszúságban épitett vezetékhálózat juttatja el a fogyasztókhoz. Nőtt az ipar vízfogyasztása is, a tervidőszakban 9,3 mi'llió m 3/d volt az ipari frissvíz felhasználás, ebből 7,1 millió m /d volt az energiaipar felhasználása /4/. A következő tervidőszakokban gazdasági fejlesztési céljaink elérése érdekében mind a lakossági, mind az ipari vízfelhasználás jelentős mértékű növekedésével kell számolnunk. Vízmüveink mértékadó kapacitását ennek érdekében ugyancsak meg kell növelni. Már az V. 10