A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

3. Értékelés Mindenekelőtt néhány szót kell szólnunk azokról a dolgokról, amelyek a modell által szolgáltatott eredményeket befolyásolták. Az általunk alkalmazott modell tisztán strukturális volt. A vizsgált folyószakaszon jelentős hozzáfolyás nincs, ezért a hozzáfolyás nélküli modell ebből a szempontból jónak tekinthető. Azonban nem vettük figyelembe, hogy ezen a szakaszon a medertározódás számottevő, továbbá időnként a Balaton visszaduzzaszt erre a részre is, ezért ez rontja az előrejelzés hatékonyságát. A modell által szolgáltatott eredmények jóságának megitélésére, ugyanarra a szakaszra háromféle időelőnnyel (t = 12, 24, 36 óra) és n = 1, 2, 3 lépéssel előre történt. Mivel a hozzáfolyás nélküli szakasz strukturális modellje szerkezetében megegyezik Muskingum egyenlettel, ezért az elvárás az, hogy a vizhozamfüggő paraméterek is statisztikusán azonos tulajdonságúak legyenek a Muskingum paraméterekkel, azaz a paraméterek egyre egészitsék ki egymást. A Muskingum paraméterek negativ értéket csak bizonyos speciális viszonyok között vehetnek fel (hirtelen esésváltozás, visszaduzzasztás) igy ez igaz lesz ennek a modellnek a paramétereire is. A kapott paraméterfüggvényekre jellemző, hogy az egészen kisvizek tartományában az autoregressziv tag a domináns,majd vagy végig átveszi a keresztregressziv tag a vezető szerepet, vagy a két hatás váltakozik a vizhozamszintnek megfelelően. Időnként az a

Q paramétet negativ értéket is felvesz, ami speciális viszonyokra utal. Nagyobb vizek esetén a kétféle tag egyensúlyának kellett volna kialakulnia, de a kapott eredményekből ez nem tűnik ki eléggé. 3 A folyó ezen szakaszára jellemző, hogy a vizhozamok átlaga 5-10 m /s körül van (az 3 adatsor maximuma 76 m /s). A program az adatsor max. és min. értékeinek ismeretében határozza meg a lépésközöket, bár mód van rá, hogy ezt felülirva tetszőleges értékűre változtassuk. Ezt a lehetőséget azonban nem használtuk ki. Az átlag- és a maximális vizhozam nagy eltérése miatt a nagyobb vizhozamok esetén a paraméterbecslés kisebb darabszámú minta segítségével történt, ezért ennek nagyobb a szórása. Ez javitható, ha sűrűbben vesszük a referenciaszinteket; ekkor az ezekből interpolált paraméterek is pontosabbak lesznek, kisebb lesz a szórásuk. A modell tisztánt strukturális jellege miatt nem veszi figyelembe a bizonytalansági tényezőket, ezeket nem szűri ki. Ezért a jövőbeli feladat a modell sztochasztikussá tétele, majd erre a Kalman-szürő alkalmazása 90