A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

VÍZRAJZI ADATSOROK JAVÍTÁSA A FÜGGŐLEGES IRÁNYÚ MEDERVÁLTOZÁSOK ALAPJÁN Dunai Ferenc-Tarnóy András Éezakdunántúli Vizügyi Igazgatóság Győr Jalan dolgozat agy tarvazési faladat végrehejtésakor felkutatott archiv anyagok falhasználása kapcsán arra ezeratnó a figyelmet ráirányítani, hogy milyen jelentősége lshst az irattárakban, padlásokon ávtizedek óta felhasználatlanul porosodó feljegyzéseknek, tarveknek. Ezen anyagoknak a mai felhasználó számára történő átvizsgálása nemceak a szakma tudomány-technika történetóhez szolgálhatna felbeceülhetetlen órtókü információval, hanem jelentős gyakorlati haszonnal is Járna. E megtisztelő munka elvégzésében a Magyar Hidrológiai Táreaeág élenjáró szerepet vállalhatna, különösen akkor, ha a munkába bevonná a már nyugdijáé, óriáei tapasztalattal rendelkező kollégáinkat. A Rába folyó árvízvédelme fejlesztásánek sgyik lehetséges ás sokat igórő megoldása a Felső-Rábán egy árvizcsúcs csökkentő tározó megópitóee." A tározó hidrológia megalapozó vizegálatót a Nyugatdunántúli ás Északdunántúli Vizügyi Igazgatóság közössn készítette sl. /!/ A tervezés egyik elvi fsladata az ászleláei adatok minőeági elemzése volt. Mint a gyakorlatban már oly eokezor, ez eeetben is az adatsorok hossza eltérő volt, a hoeezabb adatsorok inhomogénnek bizonyultak. A szükséges etati8Ztikai vizsgálatok elvégzése előtt a hosszabb adatsorok homogenizálása ás a rövidebb adataorok maghosszabbítása volt a következő lápó8. Itt került eor a század eleje óta káezült archiv anyagok átnázóeére és kiválogatáeára. Olyan értékes anyagok kerültek napvilágra, mint pl. az 1903-ból származó hoeez-ezelvények, a vági, várkeszői, marcaltői és árpási hidak metezékeinek 1907-ből ezármazó kereeztazelvényei, a Rábaszabályozó Társulat közgyüléeénak jegyzőkönyvei etb. Felhaeznált irodalom: Rábe-feleő árvlzvádelménsk fejleeztáee. Tanulmányterv. /ÉD. VÍZIG 1981./ 74