A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
Az előállított »függvénykapcsolatok elfogadhatóságának megítélésére két kritériumot alkalmazunk: egy-egy függvénykapcsolatot akkor tekintünk elfogadhatónak, ha 1. fc^ együtthatóinak előjelei (az elhanyagolhatóan kicsi - 0,08-nál kisebb - bj, értékek kivételével) megfelelnek a fizikai-logikai elvárásoknak, aza? ha b^, b 2, b 3, b 4 és bg előjele pozitiv, b 5, b g és b l Q előjele negativ (bg-re vonatkozóan nincs a priori elvárás), továbbá ha a szorzat-alaku kapcsolatokban a előjele pozitiv, 2. a valamennyi adatvektorból számitott S szórás mértéke kisebb 1,8-nál (önkényesen választott határérték). A fenti kritériumnak - a 9 változós függvények közül csak egy, - a 2. tábláza t 7 változós függvényei közül a D, az E, az F és a H jelű, végül - a 3 változós szorzat-alaku függvények közül 6, összeg alakú függvények közül pedig 10 függvény felel meg. A 2. tábláz at elfogadhatónak itélt belvizkárfüggvénye közül egyet: a Peresi öblözet buza-, lucerna- és kukoricatábláira előállított szorzatalaku összefüggést az 1. ábr a szemlélteti. A 2. tábláza t és a hozzá hasonló eredménytáblázatok adataiból a következő tapasztalatok általánosíthatók: a/ A független változók céltudatos - az interkorreláció mértékét csökkentő - szelektálásával, amint a 4. szakaszban mondottak szerint várható volt, általában csökken a szórás mértéke és ugyanakkor rohamosan nő az elfogadhatónak itélt függvények száma. b/ A csupán matematikai megfontolások (4/b szakasz) alapján előállitott 3 független változós kapcsolatok azonban gyakorlatilag semmitmondóak, mert azt fejezik ki, hogy az előkészítő és a kiváltó csapadék, továbbá a léghőmérséklet (vagyis a hóolvadás gyorsaságának) növekedése növeli a belvízkárt. c/ A legnagyobb interkorrelációval terhelt, tehát matematikai szempontból is kifogásolható (4/c szakasz) 9 változós kapcsolatok a 12 vizsgált adatcsomag-kombináció közül csak l-nek az esetében (Mirhó-Gyolcs, búzatáblák) adtak elfogadható eredményt. dl Figyelemreméltó, hogy a várakozásunk szerint legértékesebb - mert a legnagyobb instabilitást okozó X 9 változótól mentesített - 7 független változós kapcsolatok közül (2. tábláza t) csak szorzat-alakuak bizonyultak elfogadhatónak, örvendetes, hogy a kiválasztott 4 kapcsolat közül 2 egy-egy öblözet búzával, lucernával, vagy kukoricával bevetett tábláit egyszerre jellemzi. e/ Sajnálatos viszont, hogy csak a b/ szerint semmitmondó 3 változós kapcsolatok között akadtak olyan elfogadható függvények, amelyek mindké t öblözet viszonyait jellemzik. Ez azt jelenti, hogy a két vizsgált belvizöblözet adottságainak - köztük a rajtuk folyt adatgyűjtés minőségének - a különbözősége valóbán elháríthatatlan akadályt gördített a regionális érvényű következtetések levonása elé. f/ Az összeg-alaku belvizkárfüggvények S szóródásai általában jóval kisebbek, mint a szorzat-alaku kapcsolatoké. Sajnos, ez a kritérium szerint általában megfelelőbb és a józan megfontolásokon alapuló előzetes elvárásokat is talán jobban kielégítő - összeg-alaku kapcsolatok közül mégsem bizonyult egy sem használhatónak (l.a fenti d/ pontot).
