A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
2. A jelen vizsgálat irányelvei A tanulmányban ismertetendő vizsgálat [5] célkitűzés e; a Mirhó-Gyolcsi és a Peresi belvizöblözet adatainak 1976-77-ben végzett feldolgozásával kapott eredmények és tapasztalatok felhasználásával e két belvizöblözet adathalmazának további javítása; a lineárisan szignifikánsan összefüggő változók kiszűrése; végül u j, megbízhatóbb szorzat- és összegalaku összefüggések meghatározása, először öblözetenként és növényfajonként; majd összevontan, a regionálisan általánosítható törvényszerűsége k megállapításának kísérlete. Vizsgálatunkat a fenti célkitűzés szellemében, a következő elhatározásokra alapoztuk: a/ A feldolgozásba továbbra is a Mirhó-Gyolcsi öblözetben az 1966-1975. időszakban, a Peresi öblözetben pedig az 1966-1973. időszakban gyűjtött adatokat vonjuk be. A belvizek közül továbbra is csak a tavaszi belvize k hatását vizsgáljuk, a kevés számú téli és nyári belvizet mellőzzük. A kiválasztott 10, ill. 8 éves észlelési időszak mindkét öblözet esetében 5 tavaszi belvizes évet tartalmaz (1966, 1967, 1969, 1970, 1971). b/ A termesztett növénykultúrá k közül továbbra is csak a búzát, lucernát (szálastakarmányt) és kukoricát termelő táblák adatait vizsgáljuk. c/ A 2 öblözet teljes észlelési adathalmazának az 5 belvizes évre és a 3 növénykultúrára vonatkozó részét újból alaposan ellenőrizzü k és a fizikai-logikai elvárásoknak ellentmondó, továbbá a korábbi vizsgálatok eredményeinek tükrében hibásnak minősülő adatvektorokat vagy helyesbitjük (ha lehet), vagy kiselejtezzük. d/ Az előállítandó belvizkár-összefüggéseket mind az (1) tipusu szorzat-, mind a (2) tipusu összeg-függvények alakjában keressük, mert bár a korábbi adatfeldolgozás során a Peresi öblözet adataiból csak (1) tipusu használható függvényeket sikerült előállítanunk, a Mirhó-Gyolcsi öblözet esetében mindkét függvénytipus használhatónak bizonyult. e/ Az Y_. függő és az X^^ független változók körét kiinduláskén t azonosnak vesszük a korábbi vizsgálatoknak az 1. szakaszban felsorolt változóival, kivéve a talaj fagy mélységét megadó változót, amelyet eleve kizárun k a vizsgálatból, mivel értékei egyrészt - valószínűleg kódolási hiba következtében - sokszor fizikailag elfogadhatatlanok, másrészt - az X 7~re vonatkozó észlelések ritkasága miatt - területileg nem eléggé változékonyak. f/ A be1 vizkárösszefüggések előállítása előtt, a korábbi vizsgálatokhoz képest újdonságként, korrelációszámítással felderítjük a változók közötti páronként! kapcsolatoka t, s ha ennek alapján szükséges, tovább szükitjük a figyelembe veendő változók körét, vagy legalábbis különböző - tágabb és szűkebb - változócsoportokat jelölünk ki a további vizsgálat számára. 9/ A termesztett növényfaj t, mint az egyik lehetséges független változót, továbbra is ugy vesszük figyelembe, hogy a belvízkár-függvényeket a terület legfontosabb növényfajaira (búzára, lucernára és kukoricára) külön-külön is meghatározzuk. h/ Az előállítandó kapcsolatok szorosságát elegendő az S szórással jellemezni , mivel tapasztalatlink szerint a totális korrelációs együttható gyakorlatilag érzéketlen a kapcsolatok jellemezni kivánt bizonytalanságára. 67
