A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

Az igy meghatározott o ^ paraméterek felhasználásával adott vizhozamtartományok mellett a felső szelvények 1975-ös vizhozamadatsoraiból megkíséreltük előállítani az alsó szelvények vizhozamsorozatait. Különböző n értékek megadásával előállítottuk a célállomások számitott adatsorait, amelyeket grafikusan ábrázolva kiválasztottuk az észlelt adatsorhoz legjobban illeszkedő sorozatot, igy a legjobban illeszkedő sorozat n paraméterét is. A vizsgálatok első szakaszában kiderült, hogy Varasdin + Letenye vizhozamösszeg idősorának alkalmazásával nem növelhető az előrejelzés időelőnye, de tekintettel arra, hogy a két állomás vizhozamösszege jó egyezéssel megadja örtilos vizhozamadatsorát (~12 órás eltolással, transzformáció nélkül) adatpótlásra felhasználható őrtilosi adathiány esetén. A Varasdin és Letenye vizhozamösszeg operativ alkalmazása amugyis nehézkes lenne, mivel egyenlőre csak 24 órás jelentésekkel rendelkezünk. Ezért paraméterbecslés szakaszában részletesebben az őrtilos-Barcs, őrtilos-Drávaszabolcs és Barcs-Drávaszabolcs viszonylatokat vizsgáltuk. Számitott adatsorokat állitottunk elő és ábrázoltunk az 1975. év 730 adata alapján: örtilos n = 3 n = 4 n = 5 n = 6 Barcs viszonylatra ^

1 = 1, 2, 3, = 1, 2, 3, = 1, 2, 3 = 1, 2, 3, örtilos n = 3 n = 5 n = 8 n =10 Drávaszabolcs viszonylatra ^ = 4, 5, 6, 7, ^ = 4, 5, 6, 7, = 4, 5, 6, 7, <C

1 = 4, 5, 6, 7, Barcs - Drávaszabolcs viszonylatra n = 3 = 2, 3, 4, n = 4 ^ = 2, 3, 4, n = 5 Ti = 2, 3, 4, paraméterek mellett. A legjobb illeszkedést az aláhúzott paraméterek mellett lehetett elérni. Tekintettel az Örtilos-Drávaszabolcs viszonylat rosszabb eredményeire, megkíséreltük a drávaszabolcsi vizhozamidősor előállítását két lépcsőben, azaz a barcsi előre jelzett idősort használtuk fel a Barcs-Drávaszabolcs viszonylat bemenő függvényeként. Igy jobb eredményt sikerült elérni, ezért a gyakorlati előrejelzési sémában is ezt a kettős transzformációs módszert alkalmaztuk. Az előző fejezetben vázlatosan ismertetett modell, illetve az alkalmazott program nem teszi lehetővé a megállapított levonulási időknek megfelelő időelőnyü előrejelzést, amire a fizikai lehetőség egyébként meg van. Egy bemenő vizhozamadat bevitele után a program egy kimenő adatot számol, azaz ez csak 12 órás időelőnyt jelent. Ezért a vizjárás legegyszerűbb törvényszerűségeit felhasználva a bemenő adatok sorozatát a tényleges levonulási idő határáig extrapolálni kel

l. Tekintettel arra, hogy a további adatok az alsó szakaszra számitott értékekre a tényleges levonulási időn belül csak mérsékelten hatnak, ezért durva becslési módszerek is felhasználhatók. 36