A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
ahol n - paraméter a mederszakaszon az un. "jellemző szakaszok" száma ^ - paraméter - levonulási idő A gyakorlatban a számitások elvégzésére kezdetben elektromos analógián alapuló RC elemekből összeállított sémákkal dolgozó számitógépek bizonyultak a legkönnyebben alkalhazhatónak. A digitális számitógépek gyors fejlődésével eljutottunk oda, hogy a számitások elvégzése már asztali, vagy zsebkivitelü kis kalkulátorokon is megoldható. Program készült a számitások elvégzésére elegendő bármely kisebb zseb vagy asztali kalkulátorra. A számítás két lépésben végezhető el: 1. lépés : a P n(t) függvény értékeit számítjuk 10 ordinátában megadva. (A gyakorlati számitások során használt P(t) függvényértékeket különböző n, értékekre). 2. lépés : (7) szerint a Duhamel integrál segítségével számítjuk a Q(t) kimenő vízhozamokat. Program konstansként beviszünk a választott n,^^ értékekhez tartozó P n(t) t=0,l ... 10 függvényértékeket. Majd a gép minden q(t) bemenő adat bevitele után kinyomtatja a választott időegységnek megfelelő eltolással adódó kimenő Q(t) értéket. 3. Az előrejelzési rend kidolgozása Az előrejelzés gyakorlati megoldása három munkafolyamat elvégzésének eredménye: - alapadatok előkészítése, az adatelőkészítés és adathiánypótlás operativ rendjének meghatározása - az előrejelzési modell paramétereinek becslése adott szakaszra, viszonylatra, adott mederteltségekre az alkalmazandó n és ^v ^ paraméterek megadása - a bemenő adatok extrapolációja A Dráva és a Mura folyó sémáját az előrejelzésbe bevont állomásokkal, azaz a teljes naponként jelentő állomáshálózattal mutatjuk be. Az operativ adatközlés csak a vizállásokra terjed ki, igy tekintettel az alkalmazott módszer támasztotta követelményekre biztosítani kellett a vizhozamadatok folyamatos előállítását a naponta kétszeri (esti, reggeli) vizállásadatokból. őrtilos állomás kivételével a vázlaton feltüntetett minden állomásra rendelkeztünk vizhozamgörbével. Tekintettel arra, hogy a szomszédos Botovo jugoszláv vízmércére rendelkezésre állt vizhozamgörbe, igy egy Botovo-őrtilos vizálláskapcsolattal könnyen megszerkeszthető volt az őrtilosi vizhozamgörbe is. Vizálláskapcsolatot szerkesztettünk még minden szomszédos (egymással szemközti) állomásra az őrtilosi vízmércéhez hasonlóan az 1975-ös vizállásadatok alapján. Igy LetinaLetenye; Botovo-őrtilos; Tezerino Polje-Barcs; Drávaszabolcs-Donji Mihojlac viszonylatra. A grafikus kapcsolati egyenesek alig térnek el attól a kapcsolattól, amelyet egyszerűen a vízmércék nullpontjának eltéréséből számithatnánk. Ennek ellenére jelentős szóródást mutatnak a grafikonon ábrázolt pontok, amelyet nem lehet indokolni hidrológiai okokkal a vízmércék közelsége miatt. A nagy eltérések oka a közvetlen leolvasási pontatlanságokon kivül az észlelésre előirt időpontok be nem tartásában, illetve a szomszédos vizmércéken az eltérő időpontban végzett észlelésekben keresendők, amelyek gyors vizállásváltozások esetén lényeges hibákhoz vezethetnek. 34
