A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

alakulhatott volna ki fővédvonalainkon is a duzzasztás! többletekből adódóan. Ezt irtuk le 1977. októberében, s megállapítottuk,hogy egy, az 1970-eshez hasonló vizhozamú, tartós vizutánpótláeú árviz a jelenlegi nyárigátmagasságok mellett x Taakonynál 18 cm. Tiazaroffnál 24 cm. Tiszabőnél 15 cm. , Szolnoknál 22 cm. Martfűnél 9 cm-el haladná meg az 1970-es tetőzési szinteket. Az elméletet gyorsan igazolta a gyakorlat. 1979. februárjában heves, de csúcavizhozamában az 1970-es évit osak megközelítő árhullám indult el a Tiszán. Az árhullám a Középtiszavidéken a minden eddigit meghaladó szintekkel tetőzött a Szolnok feletti szakaszon. A tetőzési szintek és az 1970-es LNV különbségeit tüntettük fel a vázlaton. Jól látható, hogy az árhullám ellapulása helyett a leszűkített szakaszon az árhullám "felpúposodását" tapasztalhattuk. A Tiszabő alatti szakaszon az árhullámcsúosot a kedvező időben megnyitott alpári nyárigét mögötti mintegy 80 millió á befogadóképességű árvízi tározótér, és az alsóbb szakasz kedvező vízállásai szívták meg. 1.2. Gazdálkodás a nyárlgáttal védett területeke

n. A Tiszán kialakult jelenlegi helyzet és a nyárigátak fejlesztési lehetőségeinek ' elemzésére sokrétű vizsgálatot hajtottunk végre. Vizsgálataink kiterjedtek az árhullámok hidrológiai elemzésére, az árvízkárok csökkentésének lehetőségére,a mezőgazdaság hullámtéri termelési biztonságának fokozáaára, a fővédvonalak biztonságának megtartására, a hidraulikailag elfogaéható változatok meghatározására és gazdaságossági elemzésére. Jelenleg a nyárigátak által védett területek nagy részén a művelési ég szántó. A jó talajminőség következtében ezeken a területeken a termésátlag sok esetben jobb, mint a mentett mezőgazdasági területek termésátlaga.A jó termésátlag biztosítósa érdekében egy-egy árhullám levonulásakor az üzemek jelentős árvizvéde27