A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

rozott vízkészlet függvényében kivonjuk megközelíteni. Az eddig végzett számításainkban még a vízrendezés szempontjából kritikus kötött talajtipus talajvizkészlet változását határoztuk meg a tenyészidő alatt. Mintaként a 2. ábrán a mélyben szikes talajnak, a tenyészidőn belül különböző valószínűségekkel várható tározott vízkészletét tüntettük fel. A telítettségi valószínűség, valamint a számításokból meghatározott lefolyási értékek alapján szándékozzuk a továbbiakban meghatározni a kritikus időszakok káros vizeinek a mennyiségét, valamint a fajlagos, tehát a felületegységről elvezetendő viz mennyiségét. Az elvezetendő vízmennyiség természetesen a talaj fizikai tulajdonságának függvényében változó. Igy a méretezésben a csapadékvalószinüségek mellett a talajok minőségétől függően eltérő vízmennyiségek elvezetéséhez szükséges csatornák határozhatók meg. Számításainkat sikvidéki viszonyokon végeztük el. Természetesen a dombvidék lejtőinek hossza, meredeksége a vizháztartási számitást bonyolultabbá, a csatornahálózat helyszínrajzi kialakítását egyszerűbbé teszi. Sajnos a hazai alföldek sem tekinthetők vizrendezés szempontjából siknak. A mikrodomborzat a táblák méretének növekedésével egyre inkább neheziti a nyiltcsatornás vizrendezés megoldását. Ez azt eredményezi, hogy a megfelelő vizrendezés, tereprendezés nélkül csak a nyiltcsatornás és felszín alatti lecsapoló rendszer kombinációjával oldható meg. 262