A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

A KÖZÉPTISZAVIDÉKI NYÁRIGÁTAK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLATA Barcs Sándorné-Vajk Ödön Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szolnok A Középtiszavidéken elsősorban Szolnok megyében a Tisza hullám­téren mezőgazdaságilag hasznosítható,viszonylag nagy, de idősza­kosan viz alá kerülő területek vannak,melyekről az alacsonyabb árhullámokat nyárigátakkal zárják ki. Az utóbbi években ezeknél a termelés biztonságának növelése érdekében jelentős töltésmaga­sításokat hajtottak végre. E beavatkozások ellenére a mezőgazda­sági termelés biztonsága nem nőtt számottevően. Ugyanakkor a meg­növelt nyárigátak az árhullámok magasabb szinten való levonulá­sát, s ezzel a fővédvonalak árvízvédelmi biztonságának csökkené­sét okozzák. Tanulmányunkkal a jelenlegi helyzetelemzésen túlmenően hidrauli­kai,gazdasági számításokkal a célszerű termésszerkezet elemzésé­vel alátámasztott javaslatokat dolgoztunk ki olyan hullámtéri beavatkozásokra, melyek az árvizek károkozás nélküli levonulása mellett növelik a hullámtéri hasznosítás biztonságát. 1. Jelenlegi helyzet Szolnok megye területén a Tisza hullámtéren 14 vizjogilag engedélyezett nyárigát van. A nyárigátak összes hossza: 91 km. T. Tttrtm/jT/efrf t. A &*f * rrrroif frfrf r. írisái /. ferner/ f. »r/W/ Jő. Mt 'rAÍ -fra/rabr A nyárigátak által védett 11.049 ha területtel 12 mezőgazdasági üzem rendelkezik. Ezek közül némely MgTsz. termőterületének igen nagy százaléka a nyárigátak által védett hullámtérre esik. Pl. a "Tiszamenti" MgTsz. 52 %-át a Tiszajenői és Vezseny­i nyárigát védi. Az ilyen nagy %-ban hullámtéri területen ^zdálkodó mezőgazdasá­gi üzem számára létfeltétel lehet a nyárigát és a termőterület megvédése. 24

Next

/
Thumbnails
Contents