A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
Irányelvek /OVIIMI l^O-T.G 71, 1976/ állnak rendelkezésre. Mindkettő által ja vasolt fajlagos kiópitési vízhozam az alábbi képlet alapján számitható: ?/>%= 0,0V«: íp-A ahol: 1p% - a p^ valószinüségü fajlagos vízhozam /l/sha/ 0,04 » 2k ora eC - lefolyási tényező ipj& - a valószínűségű fajlagos esővizhozain /l/s-ha/ A VMS 113-79-ben az alfa lefolyási tényezőre egy táblázatot közöl , melyben hét féle különböző talajfajtára lefolyási tényező tartományokat ad meg, amely tartományok szélső értékei az öntözés előtti alfát, ill. az öntözés utáni alfa tényezőt tartalmazzák. Az OVHMI-ben ugyancsak egy táblázatot találunk /l. táblázat/ mely hat féle különböző talajnemre egyetlen lefolyási tényező értéket ad meg azzal a mogjegyzéssel, hogy:"A területi lefolyási tényezőt a részterületeken előforduló talajtípusok lefolyási tényezőinek súlyozott átlagaként kell meghatároznilí Itt jegyezzük meg, hogy az 1971-ben javasolt öntözési szabvány szerint a teljos levezetési terület lefolyási tényezője: or =oc. n + = ocn i- -L^JL f± * Fn ahol; oc n- a nem öntözött terület /F^/ lefolyási tényezője Ujj - az öntözött terület /F-/ lefolyási tényezője <*, - öntözés előtti lefolyási tényező öntözött területen oC/i.- öntözés utáni lefolyási tényező öntözött területen Ahogyan az OVIIMI-ből kiderül az előirt alfa lefolyási tényező azonos a Kenessey által javasolt lefolyási tényezővel, tehát elméletben nem tesz különbséget a liorv- és dombvidék, illetve a slkvidék közöt t. Egyetlen gyakorlati különbség, amit a VMS 113-79 jogelődje a VMS 113-72 mutat be az, hogy sik terepre /ahol a terepezés 1 — 5 $/'// ás mezőgazdasági területre /h művelési ágra/ alfa lefolyási tényező-tartományokat közöl, amelyek feltehetően részben Kenesse y-tői, részben Schokiitscl x-1ól /I95O/ származnak. Megállapítható, hogy a hidrológiailag feltáratlan F< 10 km 2 kiterjedésű kisvlzgyüjtők kiépítési vízhozamainak számitásához a mai napig is megadott alfa lefolyási tényezők a klasszikus, szabad összegyülekezési elméleten alapuló árvizszámitáshoz hegy- és dombvidéken alkalmazhatók, A síkvidéki vizrendezósi tervezésnél elsősorban az Alföldön alapvető szempont ahogyan azt Kienitz G. részletesen kifejtette hogy emberi tevékenységgel befolyásolt összegyülekezéssel kell számolnunk a niikrodomborzati adottságok miatt, ezért nem véletlen, hogy a tervezők zöme vízháztartás! egyenlete k felirásával számítja a felszíni lefolyást, megkerülve ezzel a lefolyási tényezőt. 138
