A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

telcet az OVII 1976-ban felülvizsgálta, az uj fejlesztési terv már ennek figyelembevételével készült. A fentiek alapján megállapítható, hogy jelenleg a- összes elsőrendű védvonal 5o '„J-a az alóirt kiépítettséggel rendelkezik, további 44 '.j-a magasság, ill. keresztmetsje tliiányos, 6 >j-ának a védvonal koronása int je a mértékadó árvízszintet sem éri el. A magasság hiányos, ill. a mértékadó árvízszint alatti védvonalszakaszok általában a kisvízfolyások visozatültésezései, továbbá az észak-budai, a dél-budai és a dél-pesti vódvonalszokaszok. A belvárosi szakaszon húzódó, a mult században épitett partfalak állaga nem kielégítő, részletes vizsgálatuk és ez alapján felujitásuk indokolt. A dél-budai és dél-pesti öblözetek az ürdi és Bajai öblözetekkel összefüggő ármentesitett területeket alkotnak, igy ezen védvonalaknál a Közép-Dunavölgyi Vizügyi Igazgatósággal együttműködve kell a védmüvek fejlesztését megvalósítani. Koncepció és fejlesztés Az árvizvédelem fejlesztéséne

k koncepcióját meghatározza, az a tény, hogy észak-buda, észak-pest, dél-buda és dél-pest védmüvóinek kiépítettsége még jelenleg is elmarad a belvárosi partszakaszok kiépítettségétől, mivel nagy Budapest megalakulása előtt ezen perem települések védettségi szintje alacsony volt. Ezen területeken az elmúlt évtizedekben, illetve a jövőben nagyarányú lakásépítési tervek valósultak, ill. valósulnak meg. A 2ooo-ig tervezett lakásépítési program, közel 35 %-& vódmüvekkel védett árvédelmi öblözetekben helyezkedik el. A feladat itt nem korlátozódhat az árvízvédelmi müvek kiépitésére a mentesített területeket a fakadóvizek elleni védelem céljából a mértékadó árvizszintig fel kell tölteni. A belvárosi közel 15 km hosstju osztott ós osztatlan partfalak rekonstrukcióját 1 s meg kell kezdeni. Az árvízvédelmi fejlesztéseket a lakásépitési program mellett a közlekedésfejlesztési elképzelésekkel /autópályaprogramokkal/ is összhangban célszerű megvalósítani. A fejlesztés soronkövetkező jelentős feladata a Csillaghegyi öblöze

t védmüveinek már az V. ötéves tervben megkezdett fejlesztése, ill. kiépitóse, mely a Rónai parti védmü II. ütemének és a Barát patak, Aranyhegyi patakok visszatültésezésének megvalósításából áll. A tervezett gát kialakítását az 1. ábrán tűntettük fel. 131