A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

MAJOR PÁL: A fedőréteg és a talajvíz vízháztartási elemeinek mérése

1. Az információigény felmérése* 1.1« Az Jaz leiéai_éb_ adatfc0£z£si_ rendszerre^ £zem£ej^i_k£v^telmójyek_ Mái- most elöljáróban meg kell állapitanunk, hogy feladataink hatékony megoldásához olyan észlelési és adatképzési rendszer kialakítása szükséges, amely rendszerben mórt adatok: a/ Kivétel nélkül felhasználhatók, hiszen előre meghatározott, a későbbiekben tárgyalt adatképzési módszert, vagy közvetlen felhasználást szolgálnak. b/ Továbbfejlesztett mérési módszereken alapulnak és igy pontosabb, megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak. Lehetőleg kerülni kell az empirikus adatképző összefüggések nem ellenőrizhető alkalmazását* c/ Az észlelő rendszernek alkalmasnak kell lenni az adatok valamilyen módszer alapján történő területi általánosítására. Meg kell határoznunk az optimális, vagy a minimálisan szükséges állomás-sűrűséget, vagy ami a legvalószínűbb olyan állomás-sűrűséget kell létesiteni, amely rugalmasan egy optimális sűrűségre fejleszthető. d/ Nem valószinü, hogy ma már eldönthető, hogy a közeljövőben a különböző igények szerint milyen észlelési gyakoriságot kell alkalmaznunk, de nyilvánvaló, hogy a különböző felhasználók, érdekek különböző gyakoriságú méréseket követelnek meg, igy az észlelő rendszernek rugalmasan /de gazdaságosan/ alkalmazkodni kell tudni a különböző igények kielégítésére is. e/ Lehetőleg törekedni kell az egységes mérési eszközök és módszerek alkalmazására, egyrészt az adatok megbízhatóságának növelése, másrészt a gazdaságos üzem elérése érdekében. f/ A holyi társadalmi és gazdasági viszonyoktól függő mértékben ós ütemben főfoglalkozású, körzeti észlelési rendszert kell bevezetni. g/ Figyelembe kell venni a meglévő vizrajzi és egyéb vizügyi telephelyeket. h/ El kell érni, hogy kialakuljon a felszini ós felszínalatti hidrológiai folyamatok kapcsolatának feltárására alkalmas néhány komplex észlelőközpont, ahol a felszini vizektől a felszínalatti vizekig és a légkörig terjedően a teljes vertikum hidrometeorológiai és hidrológiai jelenségei megfigyelésre kerülnek. 1.2. A sikvid£ki te rül e t_i _h i d r o ló gi a i _a da to k felm£r£se_ Az állandónak tekinthető, a vízgazdálkodási tervezés, végrehajtás érdekében szükséges adatokon /geodéziai, geológiai, talaj fizikai, stb./ kiviil a vízgazdálkodási és ezen belül a szakágazati tevékenységek ellátásához a vizmérlegelemek,a vizháztartási elemek ismerete szükséges, de egyszersmind elégséges feltétele is. az állitas első pillanatra megalapozatlannak tűnhet, azonban a későbbiek során látni fogjuk, hogy az egyes vizaiérleg-elemek mérésére-meghatározására mért egyes tényezők a szükségesnek tartható összes adat mérését magába foglalja. /A talaj nedvességtartalma például a vízgazdálkodás számára szükséges Itt es a továbbiakban nem foglalkozunk a természetes, a mesterséges vízfolyásokra, a tavakra ós a tározókra vonatkozó adatgyűjtéssel. 84