A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

LÉNÁRT LÁSZLÓ: A karsztos beszivárgási százalék pontosítása barlangi csepegésmérések segítségével

A csepegésmérőhely mellett léghőmérő is volt /van/, A csapadékadatok a barlangtól kb 1 km-re lévő jávorkuti mérőállomásról származnak, A léghőmérsékleti értékeket a lillafüredi mérőállomás adatainak extrapolálásából nyertük. Miután méréssoraink hiányosak, igy mindössze három teljes óv adatait adjuk meg az I, táblázatban. A vizsgálati módszer Legelőszőr a karsztos beszivárgási vizsgálatok közül a legelterjedtebbet, a Kessler-féle módszert alkalmaztuk. Megállapítottuk, hogy az adott évekre a beszivárgási százalékok és a belőlük számitható beszivárgó csapadék arányaiban nem azonosítható a barlangi csepegéshozamokkal. /Adatainkat a II, táblázat tartalmazza«/ Beszivárgó csapadék Kessler szerint II. Táblázat Barlangi csepegéshozam /ml/ Év 01-04 01-12 09-12 OCM X /mm/ 1971 146 57o 155 37 0 37 1972 141 849 ' 242 26 -3 23 1973 179 74o 116 36 0 36 266 68.340 1974 161 lo99 427 26 -6 2o * 1975 189 829 212 33 15 48 1976 169 915 488 37 -1 36 329 14.563 1977 331 723 192 58 15 73 527 13.443 1978 17o 8o9 145 32 -2 3o 1979 365 874 á: 216 244 53 4 á: 57 40 Másodszor a Böcker-féle határcsapadék-módszert alkalmaztuk. Meghatároztuk a szivárgási keresztmetszetet a geometriai- és hozamadatokból, s ebből próbáltuk a határcsapadékhoz tartozó csepegéshozamokat meghatározni, A vízzárónak tekintett kőzetek szivárgási tényezője /az irodalmi adatok alapján/ —7. — 10 cm/s« Az ehhez tartozó csepegéshozam 10~

J crf-nek meghatározott szivárgási felület mellett 672 ml/hónap értékűnek adódott. Ezen"határértékek figyelembevétele mellett sem kaptunk elfogadható összefüggést, de a nyári beszivárgást e módszer is egyértelműen kimutatta. A régebben az 1973-as évre kidolgozott összefüggésünkkel sem lehettünk elégedettek. 69