A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

LÉNÁRT LÁSZLÓ: A karsztos beszivárgási százalék pontosítása barlangi csepegésmérések segítségével

A KARSZTOS BESZIVÁRGÁSI SZÁZALÉK PONTOSÍTÁSA BARLANGI CSEPEGÉSMÉRÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL Lénárt László Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc A barlangi csepegósméréseink bizonyítani látszanak, hogy a karsztos területek beszivárgási viszonyairól alkotott elképzeléseinket kissé módosítanunk kell« Alapvető eltérés az, hogy az óv minden szakaszában van beszivárgás, de mértéke a csapadékelosztá3tól és a hőmérsékleti viszonyoktól függ. A téli csapadék területi beszivárgása a februári - márciusi léghőmérséklettel van kapcsolatban, /A hőmérséklethez viszont a vegetáció megindulása vagy késlekedése kapcsolódik./ Emellett nem elhanyagolható mennyiségű viz szivárog be a kőzet litoklázisaiba az onnan felemelkedő melegebb /barlangi/ levegő hatására. A téli és nyári csapadékra felosztott hó és eső ennyiségből a csepegés! adatoknak megfelelő arányú beszivársági százalékot állapítottunk meg. Emellett utaltunk a viznyelők felé történő területi lefolyásra is. 1, Bovozetó,: A karsztos kőzetekbe beszivárgó csapadék mennyiségének meghatározása még ma is a geohidrológia legvitatottabb fejezetei közé tartozik. Bár számos területen rendkívül nagy igény mutatkozik a beszivárgás pontos ismeretére,, ezzel szemben szakirodalmunkban igen sok, egymásnak ellentmondó adat található, /Ez nem csak a kutatások sokrétűségének köszönhető!/ A Mtiillet /18/ által a források vízhozamának meghatározására bevezetett Q = X ' Gs * F összefüggésben szereplő X még csupán a felszintől függő tényező, Prinz /19/ viszont e szorzót a klímától, geológiai viszonyoktól, topográfiai helyzettől, karsztvizdomborzattól függő tényezőként értelmezi. Kessler /ll/ uj , statisztikai módszerével a téli-tavaszi csapadék egy részéből származtatja az egész évi beszivárgást, melyet az őszi-téli csapadék egy része se66