A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

KRAFT JÁNOS–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: Pécs építéshidrológiai térképezése

4. Források, vízkilépési helyek A város Íj-D-í irányú völgyeiben találhatók a források, forrás-csoportok. A múltban a források jelentősége igen nagy volt, mivel az ivóvizmennyiség többségét biztosították a városnak. Többségük vetővonalak környezetében található, a különböző vizveaető adottságú képződmények határán. Vizutánpótlódásulc közvetlenül, vagy közvetve a osapadékból történik, ezért vízhozamuk igen változó. Legjellemzőbb a TI±tye karsztforráoa, amelynek minimális és maximális vízhozama között nagy különbségek vannak. 5. Felszínalatti viz A felszínalatti viz megjdenése a területen nem kötődik kizárólag laza üledékes kőzetekhez. A hegységet felépitő szilárd kőzetek is tároznak és szállitanalc felszínalatti vizet, lejtőirányba. Bizonyltja ezt a triász és a jura rétegekrés és hasadékvizei, a karsztviz jelenléte, a neogén üledékek rétegvize, kettős porozitású vize, /2.ábra/. Bmf 280 260 240 220 200 180 160 140 120 : PI1 I EjML SURANYI M. U. ARADI V. U "I—r i PANNON homox, homokká MIOCÉN • > i i meszko ( meszmarga JURA homokkő ( aleurolit , márga i TRIÁSZ i • i meszko , márga PREKAMBRIUM gránit , fillit feltolödási vonal diszkordan cia 250 SOOm 2.ábra Épitéshidrológiai szelvény 62