A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. KONTUR ISTVÁN: A fedőréteg szerepe a hidrológiai körfolyamatban

3. A fodoré

teg vi zháztartásának területi hatásai A fedői-éteg, vagy a felszinközeli talajrész hidrológiai vonatkozásainalt elemzése során gyakran esünk abba a hibába, ho,^ a hidrológiai körfolyamat elemoit koncentrált hatásokként kezelve elfeledkezzünk a jelenségek lefolyásainak gazdag változatosságáról, a vízgazdálkodási adottságok területi változékonyságáról. A területi hatások nem csupán a felszini domborzat, a talaj adottság különbözősége folytán állnak elő, hanem - bár ezekből adódóan - a fedőréteg eltérő nedvességtartalmának változékonyságából adód a , mint azt a Kii-b

y által szerkesztett monográfia részletesen tárgyalja. A domborzat hatása még csekély szintkülönbségek esetén is meghatározó, hiszen a magaslatokon és domboldalakon felszini tározódás kicsi és igy a potenciális beszivárgási érték csökken. Ezztíl szemben a mélyterületeken és a völgyfenekeken a felszini viz összegyűlik a potenciális beszivárgási érték a lehullott csapadéknál lényegesen nagyobb. Az itt bevezetett úgynevezett potenciális beszivárgás ugy értelmezendő mint a beszivárgás számára lohetségesen rendelkezésre álló vízmennyiség, ami a lehullott csapadéknál leliet kevesebb is több is. attól, függően, liogy a felszini lefolyás divergenciája negativ, vagy pozitiv. Ez a, mondhatni módosított csapadék, területileg már meglehetősen inhomogén és a domborzattal korrelált. Erre a potenciális beszivárgási egyenlőtlenségre halmozódik rá a tolajadottság területi különbözősége. Gőt a talajképzödesi folyamatok még erőteljesebben aláhúzzák az egyenlőtlenséget, hiszen a mély területek, ahol a potenciális beszivárgás nagy, általában rossz vizgazdálkodásuak, amit éppen a mért - a területre átlagosnak gondolt - csapadékot, a felszini lefolyás pozitiv divergenciája folytán messze meghaladó "csapadék", potenciális beszivárgás hozott létre. A viz összegyülekezés és talajképződés fent vázolt öngerjesztő folyamata éppen a területi kiegyenlítődéssel szemben hat. Ezért nagy óvatossággal kell fogadni minden olyan modellezést, amely ezen hatások elemzése nélkül csak területi átlagoltkal számol• A területi hatások megvilágítására egy példát mutatunk be Sliarm

a és Luxmoore nyomán [lo] , akik a talajvíz átlagos mélységével próbáltál; jellemezni az eltéréseket. A 3. ábrá

n mutatjuk be hogyan alakulnak a vízmérleg komponensek egyes elemei májusban, augusztusban, novemberben és óvrs átlagban, a talajvíz mélység arányának függvényében. Látható, hogy a felszini lefolyás döntő része csak a terület egy kis 51