A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. KONTUR ISTVÁN: A fedőréteg szerepe a hidrológiai körfolyamatban
2 . A l'<'i :i. I''' I. <-.. 1. I I n !:'•:. i A fedőréteg fo .filniVnnli i jogbatárolása nom ccysé(;es. A hldrolísifiiian és a viz^azdálkodásban eltérő ucgf Ofya lmaz ás ok szerepelnek, sőt esetenként a fedői'éteg önálló kezelését is megkéx'dő jelezik. Véleményünk szerint ez utóbbi vélekodés helytelen, mivel az elemzőbb, a gyakorlati igények kielégítésére törekvő iiidrológiának n soniatizr.ius helyett a valóság feltárására kell törekednie. A fedőréteg fogalmának körüljárása előtt raég egy szemléleti különbséget kell felvetni, nevezetesen a hidrológiai körfolyamat egy részének, egy szakaszának a vizsgálata és egy adott térrész vízháztartásának vizsgálata közötti különbséget. Az első pillanatra nem tul nagy különbség óriási differenciát jelent az eszközök, az alkalmazott módszerek, az eredményeket illetően annak ellenére, liogy a két szemléleti utat a gyakorlat vegyesen alkalmazza, elmosva a különbségeket. A hidrológiai körfolyamat egy részének - egy szakaszának - vizsgálata során mintegy Odüsszeus z bolyongjuk végig a vizrészeeske által megtett utat a csapadék, a felszíni és felszínalatti tározódás, a lefolyás, párolgás stációit. A másik szemléleti ut egy adott térrész vízháztartását vizsgálja mintegy a Maxve1l-féle démon hoz hasonlóan számolva az adott térrészbe belépő és onnan távozó vízmennyiséget. Az "Odüsszeuszi" td.zsgálatl ut perszonálisán, mintegy egzisztenciálisan követi végig a hidrológiai történések folyamatát, aminek statisztikus megfogalmazása logikusan vezet el a bolyongás! modellekhez ['1,5,6,73 • A vízmérleg készítő "démonok" a tömegek mozgását vizsgálják az egyedi történések átlagát és ezáltal karakterisztikusabb, általánosabb képot vázolhatnak fel. Az itt vázoltak részletes kifejtése külön vitát és tanulmányt igényelne. Megjegyezzük, hogy a kétféle szemléleti mc.jköselitós neu uj a vízépítésben, hiszen a liidrornechanika. I.agran,;e-i és I'-u 1 o r-i szemléleti különbözősége hasonló kiindulásból fakad. Mindenesetre a gyakorlat túlnyomó többségben a vízmérleg módszerre alapoz és egy-egy adott térrész vízháztartását teszi vizsgálata tárgyává. Ezért a fedőréteg fogalmának megfogalmazása eseten la a lehatárolás - a fedőrétegnek nevezett térrész - megadása a feladat. A fedőréteg lehatárolásának kérdéskörét különböző oldalról közelitWjwV meg: hasznosítási, vízgazdálkodási, vízmozgás tipusát, jellegét szem előtt tartva, a hidrológiai körfolyamat egy szakaszaként, a célszerű kapcsolódásokat nézve, az észlelés és mérhetőség szempontjait mérlegelve, gyakorlati vizsgálati módszerek, modellek területi feltételeihez igazodva. Máris a figyelembe veendő szempontok özöne zudult ránk. A fedőréteg vízgazdálkodási hasznosításának élvezői és igénylői elsősorban a mezőgazdaság. Ebből a szempontból a fedőréteg vizsgálata a gyökérzónát jelentené. Természetesen itt is szembe találjuk magunkat azzal a kérdéssel, hogy a gyökérzóna növénytől, fejlődési szakasztól sőt a vizellátottságtól függ. A fedőréteg hidraullkailag szemlélve a háromfázisú zónát jelenti, vagy ahogyan Kovács Györg y nevezi a talajnedvesség zónája [8] . Ismeretes, hogy a vizmozgás jelenségei a kétfázisú és a háromfázisú, kapilláris tartományban eltérőek. A vizmozgás jellege síkvidéken és dombvidéken alapvetően eltéxj«fedőrétegben a vízszintes irányú vizcsere mérsékeltebb és jelentékenyebb voltából adódóan. A hidrológiai körfolyamat részeként kezelve a fedőréteg a beszivárgás és a talajvízig történő szivárgás, valamint a talajvízből történő párolgás és az evapotranspiráció között elhelyezkedő szakasz, ha az említettektől megszakítatlan folyamat láncot képzelünk cl. 49
