A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

ISTVÁNFALVI MIKLÓS: Bányavízhasznosítás a Mecseki Szénbányák bányaüzemeinél

BÁNYAVIZHASZNOSITÁS A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK BÁNYAÜZEMEINÉL Istvánfalvi Miklós Mecseki Szénbányák A Mecseki Szénbányák bányaüzemei fekete kőszenet bányásznak. A bányászkodás az alsóliász széntelepekből történik, a külszintől eléggé változó mélységben és tendenciájában egyre mélyebbről . A mélyszinti bányászkodás során az aknákban, vágatokban és egyéb bányatérségekben csorgó, csepegő viz jelentkezik, területenként nagyon eltérő intenzitással. Bányáink geológiai viszonyaiból adódóan nem eseti, nagytömegű vízbetörésekből származik a kiemelésre kerülő bányaviz, mint pl. a középdunántuli és dorogi szénbányáknál ez már előfordult, hanem szivárgóvizek jelentkezéséből. Ezek a szivárgóvizek - vizsgálódásaink szerint - elsősorban csapadékvízből származók és mennyiségük - időeltolódással - a csapadék mennyiségi ingadozását követi. Az alsóliász széntelepes összlet ugyanis általában vizszegény, de a - vagy már eredeti állapotukban is megtört, vagy a bányászkodás eredményeként bekövetkezett süllyedések során összetört - fedőrétegek, permeabilissá vált kőzetek a külszíni vizek mélybehatáolását már nem akadályozzák meg. Ennek eredményeként a bányászkodással érintett terület kisebb élővizfolyásai vizének, valamint a csapadékvizeknek egy része beszivárog a bányatérségekbe. A bányavizek mennyiségi ingadozásának eredetét illetően vizsgálódásainkat nem a csapadékingadozás vonalán kezdtük. Első feltételezésünk az volt, hogy a fakadó bányavizek mennyiségi változása és a nyitott vágathosszak mennyiségi változása nem mutat összefüggést. A vizsgált időszakban a nyitott vágathosszakban jelentős mennyiségi változás nem volt, mindössze annyi, hogy az időszak végén 8 %-kal volt kevesebb a nyitott vágathossz az időszak elején nyilvántartott mennyiségnél. Ugyanezen időszakban a kiemelt bányavíz mennyisége 1.900 em

3-ről 2.600 em

3-re nőtt /időszakon belüli váltakozással/. Vizsgálódásainkat folytatva felfigyeltünk arra, hogy ugyanezen időszak alatt a Pécs térségében regisztrált csapadékmennyiség az időszak elején 398 mm/év volt, mig az időszak végén 854 e mm/év /ugyanezen időszakon belüli váltakozással/. Most már ezen összefüggést kezdtük részletesebben vizsgálni és az alábbiakat állapítottuk meg: A bányatérségekben fakadó és kiemelésre kerülő bányavizek mennyiségi ingadozása jő kapcsolatot mutat a csapadék mennyiségi ingadozásával, ha a leszivárgás időintervallumát is figyelembe vesszük. Ha ugyanis azonos időpontokban hasonlítjuk össze a kiemelt bányaviz menynyiségét a 3,5-4 hónappal később kiemelt bányaviz mennyiségével vetjük egybe, jó egyezést találunk. Ez az időeltolódás a vállalat összes bányavizét együtt vizsgálva adódik és átlagnak tekinthető. Üzemeinknél a bányászkodás 100-600 m-rel a külszin alatt folyik, igy természetes, hogy a fent emiitett 3,5-4 hónapos átlagos időeltolódás bányatérségenként más és más, - két hét és 5-6 hónap között is változhat, - amit részben a mélység, részben a bányatérség és a külszin közötti talajrétegeződés, valamint annak törésállapota befolyásol. 43