A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

FEHÉR ÁRPÁD: A felszín alatti víztározási lehetőségek

A helyzeten mind mennyiségi, mind minőségi szempontból javitani lehetne, fokozott vízkitermelés esetén is, a téli félévben történő mesterséges betáplálással, tehát a felszin alatti tározással. A mesterséges betápláláshoz felhasználható felszini viz biztosítására több lehetőség van, de legreálisabb a Hernádból való vizbeszerzés, nagyvizek idején. Figyelembe véve a Kesztnyéteni vizerőmü vizigényét, és a mederben hagyandó hozamot kb. 37 m^/s-nál nagyobb vízhozamok idején lehet vizet kivenni a Hernádból, aminek kb. 120 napos tartósság felel meg. Ilyen korlátozás mel•z "X lett kb. 10 millió m tározáshoz kerekítve 1 m/s vizhozamot kell kivenni és elszikkasztani, illetve az elszikkasztás helyére elvezetni. A Hernádból való vizkivétel helye az elszikkasztás szükséges helyétől, ezen keresztül a felhasználásra való kitermelés helyétől függ és több változata lehetséges. Felhasználható a Bársonyos csatorna, ami elsősorban öntözőcsatornaként működik, tehát a téli félévben minden bizonnyal igénybe vehető, lehetőség van a gravitációs vízkivételre Gesztely felett is a nagyvizek idején. Ez a változat akkor reális, ha a Miskolci csúcsvizmü kútjait kivánjuk táplálni. A területen több, jelentős területü felhagyott vagy működő kavicsbánya van. Érdemes megvizsgálni ezek szikkasztófelületként való felhasználásának a lehetőségét. Ha ugyanis ezeknél csak 0,2 m/nap beszivárgásssal számolunk,hektáronként 200.000 v? viz szivárog el 100 nap alatt. A Sajó és a Hernád közötti területen a geológiai és a hidrológiai feltételek akár 20-30 millió m' felszin alatti tározást is megengednek, ami egyrészről lehetővé teszi a területről való víztermelés jelentős fokozását, másrészről a Sajó felől szivárgó szennyezett viz visszaszorítását. 2 Másik lehetőség, a Hernád bal partjá

n van, Böcs alatt. A kb. 40 km területen 10-20 millió n? viz tározható a homokos kavics rétegben. 2 . 3 A Sajó és a Hejő között

i összesen kb. 70 km területen belül 5-10 millió nr viz tározható a kavicsrétegben. Beszerezhető a tározandó viz a Hernádból. Az elszikkasztás történhet Nyékládháza környékén a meglevő kavicsgödrök felhasználásával. Ezek jelentős, kb. 200 hektárnyi területük miatt felszini tározóként is jelentősek, hisz 1 m vizszintváltozás kb. 2 millió nr-t jelent, csak a tavak felszínén.