A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

FEHÉR ÁRPÁD: A felszín alatti víztározási lehetőségek

Hazai felszin alatti viztározási lehetósó/

yS:. 2.1. Karsztos közetek tározóterrínek kihasználása. A karsztviz vízellátásunk fontos bázisa, főleg mert minősége alapján ivóvíznek használható, ezért a karsztvizkészlet maximális hasznosítása, illetve a természetes karsztvizkészlet mesterséges növelése különös figyelmet érdemel A forrás vízhozamának kiegyenlítésére, - megfelelő geológiai feltételek esetén - a küszöbszint szabályozás jól bevált. Tovább lehetne növelni a felhasználható karsztviz mennyiségét a természetes karsztvizkészlet mesterséges növelésével. Ennek módja a karsztos területre hulló és jelenleg a felszínen lefolyó víz visszatartása, beszivárogtatása és a felszín alatti tározása. A karsztvizkészletünk táplálója döntő mértékben a karsztos felszínre hulló csapadék beszivárgó hányada. Bár a karsztos területen a csapadék viszonylag nagyobb hányada szivárog be, mint más kőzeteknél azonos feltételek mellett, még mindig jelentős vízmennyiség folyik le a felszínen kihasználatlanul, főleg hóolvadás idején. Mennyisége országos átlagban 90-120.000 nr -re tehető 2 2 km -ként. így az ország összes karsztos területéről /1500 km -el számolva/ •z 135-180 millió m viz folyik le átlagos évben. IIa ennek kb. 1/3-át vissza tudjuk tartani és a repedéses, járatos kőzetbe beszivárogtatni, átlagosan 45-60 millió m^-el növelhetjük az évenként felhasználható karsztviz mennyiségét. A karsztos területről jelenleg kihasználatlanul lefolyó felszini viz visszatartása érdekében kisebb nagyobb völgy-elzárásokat kell késziteni ott, ahol a felszini viz még kevésbé szennyezett és ahol a terepszint jóval magasabb a karsztviz szintjénél. A helyi körülményektől függ, hogy több kisebb, legfeljebb 1-2 m magas gátra van szükség, vagy a felszini víztározók mintájára nagyobb völgyzárógátra. Az elzárások telepítésénél figyelembe kell venni, hogy szükség van kiegyenlítő tározásra, ülepitésre és szikkasztóhelyekre. Kétségtelen, hogy ez a gondolat ellentétes azzal a szemlélettel, ami a felszini tározással kapcsolatban - egyébként érthetően - kialakult. A felszini tározóból elszivárgó viz veszteség a felszini vizkészlet szempontjából, de ha az elszivárgó viz olyan felszin alatti vízkészletet táplál, amelyet hasznosítunk, vagy éppen szükséges a gyarapítása, már nem tekinthető veszteségnek Ha pedig a felszíni vizet csapadékos időszakban tartjuk vissza, tehát nagyvizek idején, külön előny az árvizhozamcsökkentő hatás. 30