A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. BOBOK ELEMÉR: Hévízkutak termikus veszteségeinek számítása

helyettesítéssel élhetünk, amelyben A a z a gyürüs teret kitöltő szigetelő /pl. poliuretán/ hővezetéai tényezője. Az f/F 0/ tranziens hővezetés-függvény a FOURIER-Bzám különböző intervallu­maiban különböző közelítő formulákkal számitható. Röviddel a kut beindítása után, amikor t Fo = " ' . « 1 ~ ' ' jó közelítést ad az f = J¥7o /17 / összefüggés. Hosszabb üzemelési idő /pl. 1 hét/ után, amikor P Q» 1, az f = In \ TF c T - 4,05 /18 / egyenlet használható. Ezzel a kútban áramló viz hőmérsékleteloszlásának meghatározásához szükséges formulák rendszere összeállt. A számitás során figyelembe kell vennünk a kut kőzet-környezet ének inhomoge­nitását. A kut környezetét olyan vízszintes síkokkal határolt intervallumokra bontjuk, amelyeken belül a hővezetésl tényező és Így a geotermikus gradiens is ál landónak vehető. Egy-egy mélység-intervallumon belül az itt bemutatott eljárás megbízható eredményt ad. Ha pl. a talptól fölfelé rétegről-rétegre haladunk a szá mitással az előzőleg kiszámított i-l-edik intervallum jellemzői adják az i-edikre vonatkozó peremfeltételeket. A rétegekre bontás egy átlagos és m vételé­vel szemben nem növeli a bonyolultságot, csupán a számítógép által elvégzendő nu­merikus számolás mennyiségét, a pontosságot viszont javitja. A munka elvégzésére kis-, vagy közepes teljesítményű asztali számitógép /esetünkben HP 8030/ is alkal mas. Különösen lerövidül a számítási munka, ha a gyürüs tér hőszigetelő szilárd anyaggal van kitöltve. Számított eredményeinket grafikusan interpretáljuk. A 2. ábrán a Q/ Q^ ^ víz­hozam-értékeket vettük paraméterül a mélység függvényében adódó hőmérséklet-elosz lóshoz. Ahogy nő a hozam, ugy növekszik a T^/z/ és a T^^/z/ eloszlások kü­lönbsége. A 3. ábrán a termelés megindulása óta eltelt időtartam egy konstans viz hozamnál jelentkező hőmérsékleteloszlás paramétere. Igen markáns a vízhőmérséklet változása, ha a termelőcső és béléscső közötti gyürüs teret poliuretán szigetelő köpennyel töltjük ki. A kut felső 700 m-es sza­kaszán alkalmazza a szigetelést [ l] a kifolyó viz hőmérséklete a szigetelés nél küli esethez képest jelentősen növekszik, amint azt a 4. ábra mutatja. Ez AP = <? v c v Q /\T Kj /19 / termikus teljesitmény-megtakaritást jelent. Könnyű kiszámítanunk, hogy egy 1800 liter/perc hozamú hévizkut lehűlésének csökkentése 1 °C-ként 125,4 kW teljesít­ménytöbbletet eredményez, amely egy év alatt 1 095 000 kWó. Az általunk számolt esetben AT j£ Í = 53 °C mellett 5,8 millió kV/h az évi nyereség. Ugyanakkor a ter­16

Next

/
Thumbnails
Contents