A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. SCHEUER GYULA–TÓTH IMRÉNÉ: Budapest építéshirdológiai viszonyai
BUDAPEST ÉPITÉSHIDROLÓGIAI VISZONYAI dr. Scheuer Gyula - Tóth Imrénó Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Budapest Budapest épitéshidrológiai viszonyait több tájegységgel jellemezhetjük. Ezeket patakvölgyek, medencék, hegy- és dombvonulatok választják el egymástól, vagy a Duna határolja el. /Szentendrei-, Margit-, Csepel-3ziget/. A talajviz hidrológiai kapcsolata a felszíni vízfolyásokkal különbözőképpen jellemezhető, mely függ részben az élőviz szintjétől és annak tartósságától, róazben a völgykitöltő üledékek vizáteresztőképeaségétől. A természetes, fclazini morfológiai formákon belül különböző viztartó és vizátere3ztőképes3égü kőzetek fordulnak elő, melyek részben közvetitői, részben pedig tározói a klilönböző tipusu vizeknek. E vizek részben önálló hidrológiai rendszert alkotnak, részben pedig összefüggenek, egymásrahatnak. Az emberi tevékenység következtében a jelenlegi épitéshidrolqj.ai adottságok a természetes állapothoz képest jelentősen módosultak, állandó változásban vannak. I. bevezetés Az or3zág fővárosának dinamikus fejlődése olyan városrendezési kérdéseket éa sürgetően megoldandó tervezési-kivitelezési problémákat vetett fel, amely nagymértékben indokolta egy átfogó épitéshidrológiai vizsgálat elvégzését annak érdekében, hogy a felhaaználók részére megfelelő alapadatok álljanak rendelkezésre, így pedig megalapozottabb döntéaek és tervek születhesoenek. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat megalakulása óta /1950/ több száz helyen végzett feltárási, megfigyelési munkálatokat és készített talajmechanikai, mérnökgeológiai, épitéshidrológiai szakvéleményeket, Budapest területén. Ezért az Épitési Geotechnikai Adattártan hatalmas ismeretanyag halmozódott fel, az FTV vizsgálatai mellett a társtervezőic ia megküldték vizsgálati anyagukat. Vállalatunk pedig az utóbbi években részt vett Budapest építésföldtani térképezésében. így ezen anyagok hasznosításával, feldolgozásával lehetőség nyilik arra, hogy átfogóan értékeljük a főváros épitéshidrológiai viszonyait és ezzel segítséget nyujtsunk a felhasználók problémáinak' megoldásához /l.ábra/. Az eddigi szakirodalmi munkák közül Horusitzky H. /1936-1938/ foglalkozott legátfogóbban a város épitéshidrológiai viszonyaival, ezért alapvető munkának tekinthető. I.Iegemlitendő még Pécsi M. szerkesztésében megjelent Budapest természeti képe /1958/, amely szintén tartalmaz a felszínalatti vizekre vonatkozóan adatokat és megállapításokat. Az épitéahidrológia szűkebben értelmezett tárgyköre csak a talajvízzel, ill. a 123
