A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SAJGÓ ZSOLT: Hidrogeolóigia védőkörzetek kijelölésének tapasztalatai felszínközeli rétegből történő vízszerzéseknél

A hazai műtrágyáielhasználás ós tervezett adatainak hatóanyagra számolt értékei /kpAa/ Stefanovifes p.szerint /2/ év N P2°? K

2O I960 lo,2 9,o 3,7 22,9 1965 25,3 17,5 7,5 5o,3 197o 55,6 31,0 32,6 119,2 1975 117,0 73,o 76,o 266,0 198o

x142,o loo,o 118,o 36o,o 1985

x178,o 134,0 152,o 465,0 A talajba került; leginkább használatos NPK műtrágyák, sorsa átalakulása másés más, amit tulajdonképpen a talaj-műtrágya kölcsönhatások eredményeképpen lejátszódó folyamatok határoznak meg. A műtrágyában lévő ionok fiziko-kémiai, kémiai, biológiai reakoióitól függően a talajba került műtrágyákkal három esefe történhet: x tervezett mennyiség a./ megmarad benne b./ ki- vagy bemosódhat /a felszínen lefolyva vagy a talajvízbe jutva/ c./ párolgás útján és deniferifikáció által nitrogén gázokként a légkörbe kerülhet. Közismert, hogy a három lehetséges folyamat közül a PK műtrágyák szinte minden esetben csak a talajban maradnak, a N-mütrágyákkal mind a 3 eset fennáll. A foszfor és káliu

m műtrágyák vegyületei a talajban feloldódva kémiai, fizikokémiai adszorbció által átalakulnak, lekötődnek és lényegében a bevitel helyén maradnak. Meg kell jegyezni azonban, hogy a kálium-mütrágyák kisérő ionjai klorid vagy a Na kedvezőtlenek, mert elősegíthetik egyes kationok kilúgozását, CaCI

2, MgOlg formájában. A talajba került N műtrágyák /ammóniumnitráfe, pétisó/ oldódása vagy a karbamid ureáz enzimes hidrolizÍ3e után ammónia é s nitrát, nitrogé

n ionokkal állunk szemben, amelyeket a növény és a mikroorganizmusok biológiailag, a talaj kémiailag adszorbeálhat és a hasznosítás szempontjából jelentős veszteségek is felléphetnek. Az ammónia-ion elillanhat a talajfelszinről és a deni-trifikáció során keletkező N

2 gáz a talajból. Ugyanakkor a nagy öldékonységú N vegyületek egy része a beszivárgó csapadékvízben oldódva kiló^ozódi

k az intenziven mütrágyázott talajból. Irodalmi adatok szerint /2/ még agyagos vályog talajban 295 kg N/ha év dózisok esetében 5 m alatti mélységben is tapasztaltak N gyarapodást. A drénvizek vizsgálati eredményei szerint pozitív összefüggés állapitható meg a nitrogén műtrágyázás szinvonala és a drénviz NO^ tartalma között. Mennyisége a talaj- a növény, - az időjárási viszonyoktői függően nagyon eltérő lehet, drénezett területeken pl. a kiszórt N műtrágya lo-8o %-a lehet. A növénytermesztés másik nagyon jelentős területe a kémiai növényvédelem vagyis a növényi gombabetegségek, állati kártevők és a gyomnövények elleni vegyszeres védekezés. A növényvédő szerek szakszerű kezelése, tárolása és felhasználása esetén, - melyet szigorú előírások szabályoznak - nem történhet meg talajvízszennyezés. A vizsgálataink keretében végzett növényvédőszer maradék meghatározások egy esetben sem jártak pozitiv eredménnyel. 117