A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

ESZÉKY OTTÓ–VIRÁG MIHÁLY: Délkelet-Dunántúl lefolyási viszonyainak jellemzése

kozáso

k torzító hatását, E hatás a terület egészét vizsgálva, kimutatható csak ott volt, ahol a vízgyűjtőterületek mértékéhez képest jelentős vízhasználat is van, /A vizsgált területen döntően felszín alatti vizekből származó használt víz bevezetésekről van szó,/ Ilyen térség volt a Pécsi víz felső része, a Kaszárnya patak Komló alatti szelvénye, kisebb mértékben a Babócsai Rinya nagyatádi szelvénye. Szembetűnő volt a vízgyűjtőterületek növekedésének "simító" hatása. A Pécsi víz pécsi szelvényében /F = 75 km

2/ a befolyás mértéke a természetes készlet 100 %-át is elérte, de ugyanezen vizfolyás pécsbagotai szelvényében /F = 248 km

2/ a hatás már nem volt észrevehető, A Kaszárnya patak Komló alatti vízgyűjtőterülete F = 27 km

2, a vízmércénél F = 41 km

2. A vízhasználat befolyásoló hatása még a vízmércénél is erősen érvényesül, A Babócsai Rinya nagyatádi szelvénye /F = 314 km

2/ illetőleg a babócsai szelvénye /F = 813 km

2/ közötti összefüggés hasonló volt mint a Pécsi viznél. Vizsgáltuk még a fedettség, a karszt, illetőleg a települések lefolyásmódositó hatását is, A növényboritottsáq /erdő/, valamint domborza

t hatása is igen érdekes képet mutatott. Elméleti megfontolások szerint a növényboritottság növekedésével csökken a fajlagos lefolyás értéke, míg a domborzat emelkedésével ennak értéke nő. Általában a domborzat emelkedésével együtt a fedettség mértéke is nő, tehát feltételezhetően kiegyenlítik egymás hatását. Hogy ez adott területen milyen mértékű, észlelésekkel meghatározható. Példaképpen emiitjük a Surján patak vízgyűjtőjét, ahol 3,o - 4,o l/sec/km

2 fajlagos lefolyási értéknek "kellene" mutatkozni. Az észlelt adatok alapján azonban ez az érték a 2,4 1/sec/km

2 értéket nem haladja meg. Az eltérésre a magyarázat az, hogy a vízgyűjtő 8o %-a erdőterület, aminek nyilvánvalóan jelentős lefolyásmódositó hatását mértük ki. A karsz

t terület -lefolyásnövelő hatását /területi párolgáscsökkentő hatás/ az u.n, Vizfő forrásnál tudtuk számszerűsíteni. Itt mérhető volt pontszerűen a karszt területről lefolyt vízmennyiség. Eredményünk szerint a fajlagos lefolyás e területen a környezethez képest közel háromszoros értékű. A települések lefolyásmódosit

ó hatása nyilvánvalóan pozitiven hat. Számottevő lefolyásnövelő hatást azonban a vizsgált területen egyedül Pécs város térségében lehetett kimutatni, az egyéb kisebb települések hatása a vízgyűjtőterület hossza mentén rövid uton kiegyenlítődik. Elméleti megfontolások alapján a kimondottan izometrikus rendszerű térkép szerkesztés

e helyett, jellemző területegységekre osztottuk fel a vizsgált területet. Az ugyanis nem járható ut, hogy két izometrikus vonal között lineáris exrapolálást hajtunk végre. /Jó példa erre a 2. sz. ábrán látható, Pécs feletti területrész 3,5-4,o, illetve 7,0-7,5 lefolyási értékű terület rész./ Helyette azt javasoljuk, hogy a tartományon belül azt az értéket becsüljük meg, amit a vizsgált terület bejárása során szerzett információk alapján tapasztalunk. Tehát az adott értékpáron belül ahhoz az értékhez közelítsünk, amely a domborzat, fedettség, stb, alapján indokolt. Végeredményül a 2, sz. ábrát szerkesztettük meg, amely a gyakorlat számára közvetlenül is hasznositható. 79