A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DÉRI JÓZSEF: Folyóink vízjárásának stabil és változó elemei

FOLYÓINK VÍZJÁRÁSÁNAK STABIL KS VÁLTOZÓ ELEMEI Déri József Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Budapest Az elmúlt száz év alatt megvalósult folyószabályozás, vízgazdálkodási és környezetfejlesztési hatások stabilizálták, illetve módosították folyóink egyes vlzjárási elemeit. A vízjárás stabilitásának, illetve változási tendeciája mértékének meghatározására alkalmas módszerek segítségével feltárták a Duna és a Tisza vízjárásának nagyvizi és kisvízi tartományában bekövetkezett változások Jellegét és mértékét, továbbá meghatározták a vízjárás stabil és változó komponenseit. A ÍOO éves vízállásidősorok felhasználásával összehasonlító vizsgálatokat végeztek a melléfcfizfolyásokkal befolyásolt és befolyásolatlan folyószakaszok vizjárásváltozási tendenciáinak alakulásáról. Vizsgálták, hogy különböző mértékű lefolyásszabályozó hatások milyen mértékű vizjárásváltozási tendenciákat eredményezhetnek. 1. Bevezetés A viszonylag nagyesésli, külföldi vizgyüjtőterületekről érkező folyóink a magyarországi síkvidéki szakaszon általában lelassulnak, ahol az átvonuló árhullámok tartós hatást fej tenek ki. E hatáshoz termelési, lét- és vagyonbiztonsági kookázatok is kaposolódnak. A kockázatok ésszerű mértékű csökkentését szolgáló folyószabályozási és vízgazdálkodási fejlesztéseket - A Duna-medence egészét tekintve - az idő- és térbeli széttagoltság jellemzi. A lefolyásl éc a vlzjárási viszonyokat Javitó hatások a fejlesztés extenzív szakaszában többnyire hosszú élettartamú, de térben korlátozott mértékű változásokat eredményeztek. A magyarországi folyószakaszokon az árvízvédelmi rendszer az 1850 —es évek elejétől lényegében az 1930—

as évek végéig épült w

< . Ezt az extenzív fejlesztési szakaszt az 1930-as évek után napjainkig tartó, éa a jövőben folytatódó intenzív fejlesztési szakasz váltotta fel, ami az árvédelmi biztonság fokozását eredményezi. A magyarországi folyószakaszok feletti külföldi vízgyűjtőterületeken a folyószabályozási és vízgazdálkodási fejlesztések extenzív szakasza lényegében még napjainkban sem zárult le, bár a Duna esetében az extenzív szakasz vége felé közeledik, ami azt Jelenti, hogy a korábban korlátozott folyószakaszokra kiterjedő szabályozások és területfejlesztések hidrológiai hatásai tartósan összekapcsolódnak és egységes rendszerré válnak. Ez az összefüggően szabályozott 66