A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. DÁVID LÁSZLÓ: A lefolyási viszonyok és a vízgyűjtőfejlesztés kölcsönhatása
9. Vizminőség . A vízgyűjtőterület különbözö vízminőségi kategóriájú szakaszainak a vizfolyáshossza alapján súlyozott átlagos vízminőségi kategóriája. 10. Energiatartalom változá s. A duzzasztott folyószakaszok, tározók hosszának viszonya a teljes vízfolyás-hosszhoz. A mutatók zöme időegység függő és így különböző időegységekre számitható. Célszerű legalább két időegységet figyelembe venni, pl. az évet és a befolyásoltság szempontjából mértékadó időszakot (pl. kisvízi vagy nyári csúcsfogyasztási időbe eső dekád, hét, esetleg hónap). A két vagy több időegységre a (2) összefüggés szerint megállapított LSZ(t) mutatók jellemezhetik valamely t időpontban az emberi tevékenység lefolyásszabályozási mértékét. Ha az LSZ mutató kicsi a beavatkozás mértéke a lefolyásra várhatóan kicsiny, ha nagy akkor a hatás is nagyobb. Jelzi egy-egy t időpontban a befolyásoltság illetve a befolyásolhatóság mértékét. A LSZ(t)értéke a vizgyüjtőfejlődés során nő. Minél nagyobb LSZ értéke, annál nagyobb a valószinüsége annak, hogy a lefolyást nemcsak a természeti körülmények alakitják a vizgyüjtön, hanem az emberi hatások is. Ennek alapján különböző kapcsolatok kereshetők az egyes időszakok lefolyását jellemző paraméterek és az ugyanazon időszakokhoz tartozó lefolyásszabályozási mutatók között. 4. Következtetések, javaslatok A lefolyási jellemzők, a lefolyási viszonyok, a lefolyásszabályozási mutatórendszer és a vizgyüjtőfejlesztés vázolt kapcsolatai alapján és figyelemmel a fokozatosságra, sorrendben az alábbiak javasolhatók: a) a lefolyásszabályozási mutatórendszer elemeinek meghatározása az egyes lefolyási szelvényekhez tartozó hazai és nemzetközi vizgyüjtőterületekre és ezek értékeinek közlése a vizrajzi, lefolyási (vízállás, vízhozam, vízminőségi stb.) adatokkal együtt; b) a lefolyásszabályozási mutatórendszer konkrét kialakítása a különböző vizgyüjtőterületekre, valamint az LSZ mutatók értékeinek meghatározása a jelenlegi helyzetre és 5-10 évre visszamenőleg; ezen adatok közlése a vizrajzi adatokkal együtt; c) az LSZ mutatók és a lefolyási viszonyokat jellemző elemek, paraméterek közti számszerű összefüggések meghatározása és ennek alapján az emberi, lefolyásszabályozási tevékenységek trend hatásának értékelése a lefolyási, a hidrológiai viszonyokra; d) e jellemzés és a trend-hatás vizgyüjtőfejlesztési extrapolálása alapján a vizgyüjtő vizrajzi észlelőhálózata és működésének elemzése és esetleges továbbfejlesztése; e) a vizrajzi észlelés igényesség és a vizgyüjtőfejlesztési szintek közti kapcsolatok feltárása figyelemmel a lefolyási viszonyok mennyiségi, minőségi és energetikai szempontjaira; f) a lefolyás-szabályozási mutatórendszer és a lefolyás kapcsolata időbeli alakulásának elemzése alapján vizkészletgazdálkodási, árvizvédekezési, vizminőségvédelmi következtetések kialakitása, különös tekintettel a nemzetközi vízgyűjtőkre. Figyelembevételüka lefolyási előrejelzésekben. 64
