A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
ANTALNÉ ANGSTER MÁRIA: A Séd–Nádor-rendszer vízmennyiségi és vízminőségi egyensúlyának vizsgálata
A SÉD-NÁDOR-RENDSZER VIZMENNY I SÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI EGYENSÚLYÁNAK VIZSGÁLATA Antalné Angster Mária Középdunántuli Vízügyi Igazgatóság Székesfehérvár Napjainkban a vízhasználatok szempontjából egyre több vízfolyáson válik a mennyiség mellett a minőség is korlátozó tényezővé; ezért szllkséges a mennyiségi-minőségi viszonyok komplex vizsgálata. A Nádor-csatornán - mint több hasonló problematikájú vízfolyáson is - az egyensúlyi állapot helyreállítását higitóvizes tározók épitésével és higitóviz-szolgáltatással kívánják megoldani. Ilyen rendszerek irányítására kevés tapasztalattal rendelkezünk. A rendszeren levonult árhullámokat a higulási beavatkozás makromodelljének tekinthetjük; a mérési eredményekre támaszkodva megvizsgáltuk, hogy a Nádoron a higulás a szakirodalomból ismert hiperbolikus összefüggések alapján játszódik-e le. Megállapítottuk, hogy a beavatkozás hatékonysága érdekében a rendszerirányításba a higitóviz-szolgáltatási létesítményeken kivül más tényezőket is be kell vonni. 1« A vízgyűjtő rövid jellemzése A Nádor-csatorna vízgyűjtője alkotja a Kelet-Dunántul TVK-egység 5.3 és 5.4 alegységét, területe 3449 km2. A vízhálózat gerince a 128 km hosazu Nádor-csatorna, amely Királyazentistvánnál ered a Veszprémi-Séd folytatásaként és Sióagárdnál ömlik a Sióba. A Nádor mellett halad a 1,5 m3/s vizemésztésüre kiépített Nádor-Malomcsatorna. A rendszer négy fő részre tagolódik, a Veszprémi-Séd, a Gaja-patak, a Dinnyés-Kajtori csatorna /a Velencei-tóval/ vízgyűjtőjére ós a fennmaradó Nádor- és Nádor-Malomcsatorna-menti területekre. A rendszeren jelentkező vízgazdálkodási problémákat a vízgyűjtőnek az a jellegzetessége okozza, hogy a vízgyűjtő felső, Veszprém megyei része erősen iparosodott terület, - jelentős szennyvizkibocsátókkal; mig alsó, Fejér-Tolna megyei része jellegzetesen mezőgazdasági terület, nagy multu öntözés- és halastógazdálkodással. Az 1.számú ábrán feltüntettük a vízgyűjtőterület fontosabb szennyvizkibocsátóit. 5