A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

BUCHBERGER PÁL–KOVÁCS ÁRPÁD–SCHUBERT JÓZSEF: A Keleti Bozót vízfolyás vízgyűjtőjének vízminőségvédelmi koncepciója

ve sankolóból áll. A rendszer szennyező anyag visszatartó képessége: K01g

c

r 75 %> BOI^ 60 %, nitrogén 78 %, foszfor 83 %. A Keleti Bozót átlagosan 2,8 mg/dm

5 nitrogén, 0,44 mg/dm^ foszfor koncentrációja jelentős mértékben csökken. Számításaink szerint a javasolt rendszerből elfolyó viz nitrogén koncentrációja 0,7-0,8 mg/drn^, foszfor koncentárció ja 0,08-0,1 mg/dirr

5 lesz. Ezen rendszer 60-82 %-os szennyező anyag visszatartása az öreglaki tározó, mint elősankoló megvalósításával 65-90 % értékre növelhető. Vizminőségi szempontból javasolt tározók további hasznosítási lehetőségei Az előzőekben közölt vizsgálatokból megállapítható, hogy a vizminőségszabályozás szempontjából mér kedvező helyzetet teremtő kiépités a tározóterek optimális kihasználhatóságát nem tudják minden esetben megfelelően biztositani, ugyanis nagyobb mérvű kiépítéssel a fajlagos tározótér-költségek mintegy 40 %-kal csökkenthetők. Ezért az optimális kiépités biztosítása érdekében - a Balaton védelmét szolgáló környezetvédelmi igények figyelembevételével — további hasznositási lehetőségeket is vizsgáltunk. A javasolt buzsáki szürőmező 13 ha-os nádtermő területként, mig az időszakos vizboritásu Halsok árvizi tározó 17 ha-os gyepfelületként hasznosítható. 6.1. A Keleti_Bozót_vizfolyás_árhul2ámc^ucsának_csökken^ése A Keleti Bozót vizfolyás belvizöblözeten keresztül függőmederként 12,8 km hosszú szakaszon töltésezve halad. Ezen szakasz mintegy 50 %-os előfordulási valószínűségű árvizhozam kártétel nélküli elvezetésére alkalmas. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a vizfolyás ezen szakaszának környezetében töltésépítésre alkalmas talajok nincsenek és a meglevő töltések csak jelentős távszállitásos földmunkával bővíthetők, a tározók áríiullámcsökkentő hatása a vízrendezési feladatokat jelentősen befolyásolhatja. Ezért a Buzsáki és öreglaki tározók árhullámmódositását részletesen vizsgáltuk. Az öreglaki tározó esetében a rendelkezésre álló 0,9 millió m^-es tározótér árhullámmódositó hatása 5j0 %-os árhullámcsökkenést eredményez, ami a jelentős vizhozammenyiségek miatt gyakorlatilag nem számottevő. így az öreglaki tározó ilyen jellegű hasznosítása nem célszerű. Ezzel szemben a Buzsáki tározónál rendelkezésre álló 3,5 millió m^-es tározótérből 2,5 millió nArel már jelentős, mintegy 49,0 %-os árhullámcsökkentő hatás érhető el. A Keleti Bozóton nagyobb mérvű árhullámcsökkentésnek nincs jelentősége, mert ekkor már a Halsok pataki mellékágon levonuló árhullámok lesznek a meghatározók. így a Buzsáki tározó térfogatából 2,5 millió m^-es árvizi tér kialakítása javasolható. 6.2. öntözésejs hasznojsitás A Buzsáki tározóban a vizminőségvédelmi és árhullámcsökkentési céllal kialakítandó tározótéren felül az optimális kiépítésig további 1,1 millió m^-es 57