A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

BUCHBERGER PÁL–KOVÁCS ÁRPÁD–SCHUBERT JÓZSEF: A Keleti Bozót vízfolyás vízgyűjtőjének vízminőségvédelmi koncepciója

szolgáló környezetvédelmi igényekre és a vizfolyás vizminőségi helyzetére a vizfolyás torkolati szakaszának környezetében kerestük. A terület topográfiai és talajtani adottságai alapján a Keleti Bozót vizfolyás völgyeletében Feketebézseny, Buzsák és öreglak, mig jelentős mellékágait vizsgálva a Halsok patak völgyeletében Lengyeltóti település környezetében jelöltünk ki vízvisszatartás! és szűrési helyeket. 4.2. Hidrológiai adottságok 2 A vízgyűjtőterületről lefolyó sokéves átlagos vizhozamot /2,5 l/s/km / figyelembe véve éves tározással a Keleti Bozót vízfolyáson 14 millió v?, mig a Halsok patakon mintegy 4 millió m^-es vízmennyiséggel számolhatunk. 4.3. Tározási_é_s szűrési lehetőségek vizs£áj.at;a A vizvisszatartási, illetve tározási lehetőségeket a szűrési lehetőségektől függetlenül vizsgáltuk, mivel funkciójuk alapvetően különbözik. A tározási lehetőségeknél azt a legnagyobb tározótér—kiépitést kerestük, mely optimális költségigénnyel valósitható meg. A szűrési lehetőségeknél - a nádas kialakításának kedvező átlagos vizmélység biztositása mellett — azt a tározófelület-kiépitést kerestük, mely a vizminőségi igények kielégítését a legkisebb területtel és minimális költségigénynyel biztosítja. Az előzőek,alapján a tározási és szűrési lehetőségeket egymástól függetlenül vizsgáltuk. A tározási lehetőségeket különböző klépitési vízszintekkel vizsgálva megvalósítási költséggörbéket, majd morfológiai jellemzőjük figyelembevételével fajlagos költséggörbéket szerkesztettünk. így minden tározási területen a fajlagos létesitési költségek segítségével az egyes tározók optimális kiépítési mértékét meghatároztuk. Az optimális kiépítés a mellékelt táblázatban a legnagyobb magasságú kiépitési vizszint. A létesithető tározóterek fajlagos költségeit elemezve megállapítottuk, hogy a legkedvezőbb költségű tározótér a buzsáki, elfogadható költségű még az öreglaki és a lengyeltóti és legkedvezőtlenebb költségű tározótér a feketebézsenyi. Ezért tározóként a Feketebézsenyi tározó megvalósítását nem tartottuk célszerűnek és a további vizsgálatokból kirekesztettük. Megemlíteni kivánjuk, hogy a Halsok patakon korábban készült tanulmánytervek alapján nagyobb tározó létesítésére is van lehetőség, de a nagyméretű tározó megépítésével járó magas járulékos költségek /utátépités/ előnyösebbé tették a hordalék jelentős részének kiülepedését biztositó időszakos vizboritásu árhullám-tározót. A szürőmező területek kialakítási lehetőségét rögzített vízszinttel, fajlagos felületköltségek alapján vizsgáltuk. A létesitési költségek és a fajlagos költségek mérlegelése alapján vagy a feketebézsenyi, vagy a buzsáki szürőmező kialakitása jöhetett számításba. A szürőmező területek jellemző adatait a mel55