A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

BARNA BERTALAN–DR. KARDOS MÁRIA: Vízfolyások vízkészletgazdálkodási vizsgálatának vízrajzi vonatkozásai

Vizmérlegelés szempontjából szükséges lenne országosan az összes vízkivételi igény 90 5&-át /293 nf/

8/ rendszeresen mérn

i. Ennek megfelelően rendszeresen mérendők azok az ipari vízhasználatok ahol I

i

p>0

f35 ni/s, valamint azok a mezőgazdasági vízhasználatok ahol I ^ 0,025 m

5/s. A vizkészletgazdálkodáBi fejlettség mg függvényében valamint vizigényszabályozottsági szempontok figyelembevételével az egyes vízgyűjtőkön javasolható a mérendő nagyságrend alsó határát 0,1-0,5 nf/s-ban ill. ^ 0,02-0,1 ni/s-ban megállapítani. A fenti javaslat megvalósítása mintegy 260 db ujabb vízhasználat rendszeres mérésbe való bevonását jelenti, /ez megegyezik az 1980. évi VGI által javasolt fejlesztés I. ütemének mértékével/ amelyek közül a regisztráló műszerekkel felszerelendő törzsállomások kiválasztása a VIZIG-ek és a szakágazatok bevonásával javasolható. A felszini vizbe történő szenny- és használtviz visszavezetések mérésé

t az OVH Vizűgyi Műszaki Tanácsa /VMT/ az alábbiak szerint javasolja: Megnevezés Folyamatosan mérendő Esetenként Megnevezés 10

3 m/nap * db 10

3 m/nap * db Kommunális 5,0 - 10,0 60 0,20 - 0,50 790 Ipari 2,0 - 5,0 130 0,10 - 0,25 825 Me ző gazdasági 1,0 - 2,5 18 0,20 - 0,50 300 x Befogadó vízfolyás minőségétől függően. A fertőző vagy mérgező anyagokat tartalmazó szennyvíz mennyiségét ezen túlmenően minden esetben mérni szükséges. A jelenlegi hálózat fejlesztésére vonatkozó 1980. évi VGI javaslat I. ütemben 280 db ujabb felszini vizbe történő vízbevezetés rendszeres mérését hozta javaslatba. 3. A vizrajzi adatok feldolgozásának egyes vizkészletgazdálkodási vonatkozásai A vizkészletgazdálkodás tervezése, a vizűgyi államigazgatás és szabályozás a természetes vízkészletek ismeretét igényli, az üzemirányítási feladatokhoz ezen túlmenően a ténylegesen lefolyt vízhozamok idősorának ismerete is szükséges. Az észlelések alapján rendelkezésre álló vizállás adatok egyaránt tartalmazzák a mércekorrekciók, a mederváltozások és a duzzasztások /ill. beduzzasztások/ hatásait. E hatások kiszűrése, azaz az észlelt, H/t/ vizállás_idősorok homogenizálása révén nyerjük azt a H'/t/ idősort, amelynek alapján a Q — f/H'/ vízhozamgörbe közbejöttével előállítható a ténylegesen lefolyt vízhozamo

k Q /t/ idősora. Q /t/ idősor tartalmazza a klimatikus változások, a vizgyüjtőterületi változások valamint a koncentráltan jelentkező emberi tevékenységek /vízhasználatok és lefo38