A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
VAJK ÖDÖN: A Tisza vízhozam idősorának vizsgálata és javítása
nagy távolságig magán viselte egy-egy, a viz mozgásállapotát befolyásoló hatás nyomát. A felszinesés idősor szinte "emlékezett" egy-egy felBŐbb szelvényben bekövetkezett nyárigátas öblözet feltöltődésére. Ez a téma még további vizsgálatokat érdemelne. A vizhozam meghatározásokhoz különböző mérőhosszokon mért felszinesést alkalmaztunk, A vizhozammeghatározás akkor igazodott legszorosabban a mérési eredményekhoz, amikor a mérőtáv kb. lo km-es volt /Szajol-Szolnok/. Ez a folyó középtiszavidéki átlagos 3 cm/km-es felszinesését tekintve kb. 3o cm-es szintkülönbséget jelent. Ha feltételezzük, hogy a vizméroék leolvasási hibája max. 1 an, akkor a felszinesésből származó vizhozammeghatározási hiba 2 % alatt marad. Sajnos a gátőri vízmércék csak a nagyvizi tartományban mérőképesek, ezért a kis és középvizi tartományban meg kellett elégednünk a nagyobb 35,8 km-es Tiszabő-szolnoki vizmércék közötti felszinesések alkalmazásával. Ez a táv már nem jellemzi ugyanolyan pontossággal a vizhozammérő szelvény felszinesésének változását mint az előbbi. A 4. ábra feltünteti a különböző mérőhoszszakon mért felszineséssel meghatározott vízhozamokat, valamint a napi vizhozammérések eredményeit. A számitások részletezése nélkül is megállapítható az ábráról, hogy a rövidebb mérőhossz alkalmazásával az eltérés a számitott és mért adatok között jelentősen csökkent. A számitás átlaghibája a Tiszabő-Szolnok közötti szakasz esésével számolva 3,3 % volt, mely az esés mérőhossz rövidi tésével 1,8 %-ra csökkent. Ezért épül Szajolban egy a teljes vízjárást átfogó méréstartományú segédmérce. 3.3. JJsesfü£gő vi£hozam_ös£zefüggés A vízhozamot az /!./ és /2./ képletek, valamint az ellenállási tényező felhasználásával határozzuk meg. A képletek elemzésével megállapíthatjuk, hogy a felszinesés kivételével minden tényezőjük a vizállásmagasság függvénye és meghatározható. Ezért vezessük be a medergörbe fogalmát, és értókét a következő összefüggésből minden II vizállás magassághoz határozzuk megs MG /H/ = . R 2/ 3/H/ . P/H/ /3./ P » » ahol R = K es K a szelveny nedvesitett kerülete. A szolnoki szelvény felület, kerület és medergörbéjét a 2. ábrán tüntettük fel, A /3./ összefüggés bevezetésével a vizhozam meghatározását a Q = MG /h/ x~Vl /4./ összefüggés segítségével végezzük el. A vizhozammérő folyószakasz hitelesítése A 3. fejezetben részletezett vizhozammeghatározási eljárás minden olyan folyószakaszon alkalmazható, ahol a vizhozammérő szelvény és a segédvizmérce között nincs a folyó vizhozamnagyságrendjét elérő oldalbefolyás. A folyószakasz "hitelesítését" a következő lépésekben végezzük el, a./ Peltárjuk a vizhozammérő szelvény múltját, s kiválasztjuk a változatlan szelvényalakhoz tartozó vizhozammórési eredményeket. b./ Meghatározzuk a szelvény felület és kerület görbéit. c./ Meghatározzuk a felület és kerületgörbére illeszkedő vizhozammórési eredményekből vízállásonként az ellenállási tényező értékét, a mérőszakasz felszineséseinek figyelembevételével, d./ Az ellenállási tényező, a felület ós kerületgöi-bék segítségével meghatározzuk
