A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZLÁVIK LAJOS: Az 1980. és 1981. évi körösvölgyi árvizek hidrológiai sajátosságai

3.'+. Az árhullámok vízállás-vízhozam összefüggései és a lefolyt_vlzmenn^iség. Az árviz során, március 11-27. között a Körösökön 82 vizhozammérésre került sor. A Fekete-Körös remetei szelvényében végzett 23 méréssel sikerült rögzíte­ni a folyó vízszállításának sajátos alakulását: a vizhozam a megnyitásokat kö­vető néhány óra alatt 69o m3/s-ról -26 1113/s-ra csökkent - vagyis a Fekete-Körös ebben a szelvényben visszafelé folyt, a Fehér-Körös árhulláma csaknem egy na­pont át közvetlenül is töltötte a mályvád! szükségtározót. Március II-23. között a Fekote-Körös remetei szelvényén 259 Mm3, a Fehér-Körös gyulai szelvényén pedig 233 Mm3 viz folyt át, ezek 12 nap alatti ^92 Mm3-es összege megközelíti az 1980. évi 12 nap alatti 615 Mm3-t. U. A.z 1980-1981. évi árvizek hidrológiai értékelése A Körösökön két egymást követő évben a liidrológiai sajátosságokat tekintve két eltérő tipusu árhullám alakult ki és vonult le. Az 1980. évi juliusi árvizet nagy intenzitású esőzés, az 1981. évi márciusit pedig esőzés és hóolvadás vál­totta ki. Ezek hatására mind a két évben rendkívül heves árhullámok alakultak ki az egyes mellékfolyókon, valamint a Kettős- és Hármas-Körösön, meghaladva, illetve megközelítve az egyes vízmércéken az addig észlelt maximumokat. A Körösvölgy árvízvédelmének fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú az árvizek hidrológiai sajátosságainak /csapadékmennyiség, csapadék eloszlás, az áradás hevessége, vízszint esések, vízhozamok, lefolyt vízmennyiség, tartóssá- ­gok stb/átfogó és sokrétű elemzése. Az I980-I98I. évi árvizi események ismételten bizonyították, hogy a szükség­tározás alkalmazásával kapcsolatban helyes az eddig követett irányvonal, a ta­pasztalatok alapján pedig igen lényeges feladat a szükségtározás módszerének továbbfejle sztóse. Az árviz hidrológiai sajátosságaiból következő megállapítások, az árvizi hid­rológiai tapasztalatok közvetlenül adódnak az észlelési és mérési adatokból és közvetlen gyakorlati céloltat szolgálnak. 291

Next

/
Thumbnails
Contents