A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. BARANYI SÁNDOR: A Balaton-vízgyűjtő vízrajzi adattára
szükségesnek rövidebb időszak alkalmazása. A leghosszabb időegység az év, amelyet csak annál a tényezőnél és jellemzőnél alkalmaznak, amelyiknek az adata évi vonatkozásban integrálható. A vízminőségi jellemzők esetében nincsen meg a havi és az évi adatok integrálásának a lehetősége, ezért ezek az adatok egyedi adatként az időpont megjelölésével kerülnek az adattárba. Az adattár két részből fog állnij az állandó adatokból ós a változó adatokból. Az állandó adato k szintén két részből állnak, a törzsadatokból és a bázisadatokból. Törzsadatoknak tekintik azokat a topográfiai, vizkészletgazdálkodási adatokat, továbbá a mérőállomások azon adatait, amelyek változatlanok és az adott terület, mérőállomás általános jellemzéséül szolgálnak / l. mellékle t/. Bázisadatoknak tekintik a területi integrált hidrometeorológiai, vizrajzi /mennyiség, minőség/, vizkészletgazdálkodási adatokat /havi, évi átlag és szélső értékek, vagy összegek/. Azoknak a tényezőknek az adatait, amelyek az év, vagy sok év folyamán alig változnak /S < 10 %/ a törzsadatok között tárolják, feltüntetve a határértékeket. A bázisadatok sorába tehát azoknak a tényezőknek az adatai kerülnek, amelyek időről-időre változnak. A bázisadatokat viszonyítási alapként határozzák meg, mégpedig az 1971-1980. évek adatai alapján. Ezt az időszakot azért választották, mert minél korábbra megyünk vissza, annál hiányosabbak a mérési adatok. Változó adato k. Változó adatoknak azokat az észlelési és mérési adatokat tekintik, amelyek hónapról-hónapra változnak. Ezek 1981-től kezdődően kerülnek az adattárba. A bázis- és változó adatok ugyanazon hidrometeorológiai, vizrajzi és vízgazdálkodási tényezőkre vonatkoznak, és ugyanazon rendszerben, sorrendben kerülnek az adattárba, illetve a gépi adathordozóra. A tervek szerint a bázisadatokat 5-10 évenként megujitják, mig a változó adatokat az észlelést követően félévenként, vagy évenként viszik az adattárba. A bázis- és változó adatok rendszere . Az adatok részvizgyüjtőként, illetve azok öszszesitői és a tórészek szerint csoportosítva kerülnek az adattárba ugy, hogy első helyre a törzsadatok területi jellemzői, utána a hidrometeorológiai adatok, ezt követően a felszini vizek, majd a felszin alatti vizek adatai kerülnek. A vizkészletgazdálkodási adatok a különböző megjelenésű vizekre vonatkozó adatok után kerülnek / 2. mellékle t/. A mérőállomások jellemzői közvetlen az adott hidrometeorológiai vagy vizrajzi tényező előtt lesznek, tehát a mérőállomások törzsadatai egy helyre, egymás után kerülnek a bázisadatokkal. A mennyiségi adatok után mindjárt a vízminőségi jellemzők kerülnek} pl. a lefolyás adata után a vízminőségi ada- . tok, vagy a szennyvízbevezetés adatai után a szennyviz vízminőségi adatai. Az adatok ilyen sorrendben történő tárolása és az adatok számitógépes kiirása megkönnyíti a mennyiségi és minőségi kérdések együttes vizsgálatát. Mértékegysége k. Az adattár adatait ugy tervezik összeállítani, hogy azok alkalmasak legyenek a mennyiségi 03 minőségi változások együttes értékelésére, ezért pl. a lefolyás adatait nem folyamatos vizsugárban, hanem térfogategységben, és lefolyást jellemző vizminőségi tényezők adatait pedig a térfogategységben levő anyag /pl. ké28
