A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZAPPANOS FERENC–KAUREK RÓBERT: Berekvizek és tározásos vízminőségjavításuk

BEREKVIZEK ÉS TÁROZÁSOS VIZMINŐSÉGOAVITÁSUK SZAPPANOS FERENC. KAUREK RÓBERT Déldunántúli Vizügyi Igazgatóság Pécs A Balaton déli vizgyüjtőjén jelentős nagyságú tőzeges területek találhatók. E területről a csapadék nagymennyiségű humin anyagokban gazdag szerves szennyezést old ki. Az igy felgyülemlő viz az évek során mind nagyobb mennyiségű szerves anyagot tartalmaz, ami a területen folyó mezőgazdasági tevékenységgel, illetve a növényi tápanyagok fokozott mértékű felhasználásával hozható összefüggésbe. A berekvizek a Balatonbma kalciumhidrokarbonát hatására vizben oldhatatlan csapadékot képezve kiülepednek, növelve a Balaton feliszapolódását és egyéb káros vizminőség romlását. Vizsgálataink révén felderitettük a berekvizekben lévő huminanyagok jellemző tulajdonságait. Javaslatot készitettünk a Balatonra a káros vizek tározás útján történő vizminőség javítására. Dolgozatunkban foglalkozunk a berekvizek képződésével, azok fizikai és kémiai tulajdonságával, valamint a tározás során történő vizminőség változással. A Dunántúli-dombság Belső-somogyi tájegységének É-i határa a Balaton. /I/ A terület fontos alaktani része a Marcali-hát mellett húzódó Somogyi Nagyberek. A somogyi hordalékkúp megsüllyedt részeként a Balaton hajdani öblözete volt ez, amelynek viztükrét a parti turzások idővel teljesen elrekesztették a tótól. Az eredetileg nyütvizü berket később tőzeges ingoláp foglalta el, majd tőzeges-kotus talajú szárazulattá alakult át, több méter magasságot is elérő tőzegtelepekkel. A terület mocsaraiban, sürü nádasaiban egykor ritka madarak éltek. A vizekben és az ingoványos talajokon különleges növénytársulások telepedtek meg. Éghajlata az Alföldnél kiegyensúlyozottabb. A mediterrán hatások erősebb jelentkezése miatt a telek enyhébbek és az őszi csapadékmaximum októberben alig kisebb, mint a legcsapadékosabb juniusi hónapokban. A légnedvesség az egész ország területénél nagyobb. A táj uralkodó barna erdei talaja mellett a mezőségi, réti, a lápi-kotus és a tőzeges mocsári talajok sokféle változatával találkozhatunk itt. A gazdaságilag hatékony természeti tényezők közül első helyen kell emliteni a kedvező éghajlatát. Természeti viszonyai megfelelnek a rét- és legelőgazdálkodásnak. A Balaton déli partjának vizrendszere dombvidéki és sikvidéki vizgyüjtő területekre, illetve belvizgyüjtő területekre tagozódik. /2/ A Balaton partján 0,5-1,8 km széles homokhát ún. turzás vonul végig, amely elválasztja a Balaton jelenlegi medencéjét a mélyebb fekvésű berektől. Ezeknek a berki területeknek és belvizöblö269