A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

SZAKONYI LAJOSNÉ: Baranya megye vízminőségi helyzete az V. ötéves tervidőszakban végrehajtott vízvédelmi beruházások, intézkedések hatására

BARANYA MEGYE VÍZMINŐSÉGI HELYZETE AZ V.ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN VÉGREHAJTOTT VÍZVÉDELMI BERUHÁZÁSOK, INTÉZKEDÉSEK HATÁSÁRA SZAKONYI LA00 SNÉ Dóldunéntúli Vizügyi Igazgatóság Pécs Az országos vizminőségvédelmi célkitűzés figyelembevételével meg­vizsgáltuk Baranya megye vizminőségi helyzetét. Az ipari, kommuná­lis és mezőgazdasági szennyvizkibocsátók 1975 és.1980 évi szennye­zőanyag terhelését meghatároztuk, a változásokat értékeltük. A vizs­gálatba négy szennyezőkomponenst /K 2Cr 20^-es oxigén fogyasztás, 01a­jok-zsirok, NH 4*-N, összes oldott só/ vontunk be. A tervidőszak a­latti terhelésváltozások értékelésénél ismertettük a tervidőszakban végrehajtott vízvédelmi beruházásokat, valamint azon intézkedéseket, amelyek hatása a szennyezőanyag kibocsátásra jelentős. Megállapítot­tuk, hogy az öt év alatt Baranya megye vízfolyásait érő szennyező­anyag terhelés csökkent annak ellenére, hogy a felszini vizekbe ke­rülő szennyvizek mennyisége növekedett. A 6 %-os szennyvízmennyiség növekedés mellett a KOI terhelés 5 %-kal, az olajok-zsirok terhelés 13 %-kal, az NH 4 +-N terhelés 20 %-kal csökkent, az össz. oldott só terhelés 3 %-kal emelkedett. Baranya megyében a tervidőszak alatt 906.940 eft értékű vízvédelmi beruházás történt. Az V.ötéves tervidőszakban vizminőségvédelmi szempontból az általános célkitűzés az volt, hogy a vizminőségi helyzet további romlásét megakadályozzuk. E célkitűzés megvalósítása megköveteli az adott térségben a vizminőségszabályozási lehetőségek közül a megfelelők kiválasztását és alkalmazását. Egy-egy vizfolyás vízminősége alapvetően az abba bekerülő szennyezőanyagok mennyisé­gétől függ. A szennyezőanyagok csökkentésének több lehetősége van. A hagyományos csa­tornázás ós 6zennyviztisztitá8i műszaki megoldásokon túlmenően az ipari üzemeknél nagy jelentőségű lehet az üzemi vízgazdálkodás korszerűsítése; pl: soros, illetve többszörös vízhasználat bevezetése, gyártástechnológia megváltoztatása a szennyező­anyag kibocsátás csökkentésére, vagy kevésbé ártalmas voltára. A szennyvizek hasz­nosítása öntözés útján vagy halastavi elhelyezéssel szintén együttjár a felszini vi­zek terhelés csökkentésével. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk meg, hogy Baranya megyében az V. ötéves tervidőszak alatt végrehajtott vizminőségszabályozási intézkedések milyen eredménnyel jártak. Az értékelést a megye vízfolyásainak szennyezőanyag terhelés - változása alapján fogjuk végezni. 262

Next

/
Thumbnails
Contents