A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. SZABÓ SÁNDOR: A vízkészletek értékelésének egy új módszere

szer-elemek az egyes vizfolyás, illetve csatornaszakaszok. A vízrendszer az alapja a készletgazdálkodási rendszer belső kapcsolódási struktúrájának és felhasználható az elemek relativ elhelyezkedésének rögzítésére. 1.2. A vízkészlethez közvetlenül kapcsolódó elemek alrendszere. Közvetlenül kapcsolódó vízhasználatok Ide tartoznak a vizekben lévő hasznosítható tulajdonságot kiaknázó mesterséges elemek /pl. ipari vizmü, vizerőtelep/. A vizek befogadóképességét igénybevevő mesterséges elemek /pl. szennyvíztisztítók, hőerőtelep kifolyója/, továbbá a természetes elemek /pl. mellékvizfolyások, időszakos vízfolyások, mint a részvizgyüjtőről elfolyó vizek csatlakozási pontjai/. Közvetlenül kapcsolódó szabályozó elemek Ezek az elemek csak a szabályozás alatt álló készleteknél vannak, melyeknek az a célja, hogy a vízkészletnek a használók szempontjából kedvezőtlen tulajdonságát javítsa /pl. tisztaviz tározók, szennyvz visszatartó tározók, befogadó levegőztetés, folyami duzzasztómű/. Ezek az elemek a vizkészletgazdálkodási irányítási rendszerének közvetlen beavatkozó szervei. 1.3.

A vízkészletekhez közvetve kapcsolódó elemek rendszere Közvetett vízhasználatok Ide tartoznak az olyan vízhasználatok, melyek a vízkészlethez egy közvetlen kapcsolatban lévő elem segítségével kapcsolódnak és fejtenek ki hatást a vizekre /pl. ipari vízműhöz tartozó ipari termelő berendezések, vízgyűjtőn lévő növénytermelés, amely csak időszakos vízfolyáson át kerül kapcsolatba a vízkészlettel/. Közvetett szabályozó elemek A közvetett vízhasználatokon belül működő vizkészletgazdálkodást kedvezőbbé tévő technikai elemek / üzemen belüli vízgazdálkodás belső tározói, recirkulációs rendszer, hulladékhasznosítás, környezetkimélés, védőterületek, erózió elleni védelem/. A közvetett vízhasználatra jellemző,hogy az a hasznosító által megszerzett és okkupált vízkészlettel kapcsolatos müveletekkel valósul meg. Általában mindenütt üzemi belső ügynek tekintik, mely kivül esik a vizkészletgazdálkodás jogosítvánnyal rendelkező szabályozási körén. Mindazonáltal a vízkészleteket kímélő üzemen belüli vízgazdálkodásra szóló ajánlások kidolgozása központi vizkészletgazdálkodási feladatnak tekintendő különösen akkor, ha a vízgazdálkodási infrastruktúra jelentős állami támogatást élvez. 1.4. Potenciális vízhasználatok alrendszere A potenciális vízhasználatok a gyakorlatban nem jelentenek sem követelményt 256