A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

RALOVICH BÉLA–BIRÓ GYÖRGY–KAUREK RÓBERT–BRAUN GYÖRGY: A Balaton és a Dél-Dunántúl néhány felszíni vízének bakteriológiai vizsgálata során kapott eredmények tanulságai

tak a fő széllitól. Javasolni tudnánk, hogy a vizek II., ill. III. osztályba sorolásánál a clostridiumok vonatkozásában a 10 csira/40 ml határértéket vegyük figyelembe. A S.faecali

s mennyisége pedig a II. osztályú vizben nem lehet több semmi esetre sem az 1 csira/ml-nél. A kívánatos inkább a kevesebb lenne. Az utolsó két táblázathoz nem szükséges külön magyarázat. 1979-ben a Duna, a Dráva és a Mura vizében nem kerestünk pathogén csirákat. Ezek az adatok is a vizeink szennyezettségét igazolják. A feltüntetett kórokozók mellett izoláltunk még virulens 2. táblázat VIZSGALATOK SORÁN IZOLÁLT ENT EflOPATHOGEN TÖRZSEK (19S0-BAN) MNTAVETEL HEUTE HNÄK CÄMA pozitrj/ 'összes IZOLÁLT TÖRZSEK MEGNEVEZESE Mura Letenye l/l S. saint payl S. abony Dráva Barcs VI E. coli 0 125. K 70 S. hadar S. typhi-murium Dráva Dravaszn

botes 2/5 & typhi-murium S. bovis morbificans Duna Mohács V5 S. Oranienburg Balaton B. ber^ny 1/6 S. typhi- murium Nyugati - övcsatorna 1/6 S. bare My Imremajori -cs. 7-*s ut 2/6 S. arizonae 2 X Irrremajori-csatorna (majornál) 4/6 S. infantis Balerup - Bethesda S. typhi-murium 2x S. arizono» Ordacsehi-árok 1/6 S. Oranienburg KŐrös hegyi - Sed 4/6 S. java Ballerup-Bethesda S. isaszeg S. panama 2x S. sins tort L.monocytogene

s. 0 csoportú Streptococcust és vibriokat is a szennyezett vizekből. Ezek az eredmények igazán sürgetik a "tisztított" szennyvizek fertőtlenítését és főleg más vízgyűjtő területre vezetését. Ez felelne meg a különböző felsőbb szervek által hozott rendeletek és határozatok szellemének is. Igy volna remélhető, hogy a Balaton megmarad eredeti funkciójában, nevezetesen fürdésre alkalmas tónak. Végezetül annak a véleményünknek adunk hangot, hogy az a felszíni viz, melynek összcsiraszáma 10

4 csira/ml érték körül mozog vagy annál nagyobb, nem látszik alkalmasnak fürdésre, ugyanis, a hazai és a külföldi megfigyelésekkel összhangban, mi is azt találtuk, hogy ilyen vizben a pathogén csirák előfordulásának nagy a valószinüsége. 219