A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. BANCSI ISTVÁN–DOMBOS LÁSZLÓ: Kisvízgyűjtők vízminősvizsgálatának jelentősége és első eredményei

3.3.2. Biológiai vizsgálatok A vizek élőlényei anyagcseréjük révén jelentős hatást gyakorolnak a viz minőségének alakulására. Tevékenységük eredménye a szerves anyagok mineralizálódása, a szervetlen anyagok eltérő mértékű akkumulálása - a vizek természetes tisztuló képessége. Élőlények működésének köszönhető az üde, "egészséges" álló-, és folyóvizek létesitése, de a rothadó, bűzös szennyvizek látványa és a' nem kívánatos alga tulszaporodás következményeként kialakult vizvirágzás is. A Gerje-Perje vízgyűjtőjén a biológiai vizsgálatok során bakteriológiai, algológiai és Zooplankton vizsgálatokat végeztünk klorofill tartalom meghatározásával és szaprobiológiai elemzéssel kiegészitve. A baktériumszám-vizsgálatok tanúsága szerint a Gerje és Perje főcsatorna vizgyüjtője számottevően eltérj. A Gerje és mellékvizei lényegesen tisztábbak, mint a Perje főcsatornáé és az abba torkolló vizeké. A Perje vízgyűjtőjén a Cigányszéki csatorna 25-110 millió ind/ml., a Kutyatejes csatorna évszakosan szélsőségesen változó /l,5-60 millió ind/ml/, a Perje mellék az előzőtől függő /2-5 millió ind/ml./ baktériumszámu. A Gerje főcsatorna vízgyűjtőjén az egész óv során lényegesen kisebb baktériumszám volt jellemző. A Gerje felső szakaszán /0,75,3 millió ind/ml/ és a Gerje mellék vizében /0,5-2,0 millió ind/ml kisszámú baktériumflórát találtunk. A vizgyujtő terület algaflórájának összetételére vonatkozó vizsgálatainkat elsősorban szűrt mintákból végeztük. Az algaflóra kvalitatív és kvantitatív szempontból egyaránt lényegesen eltér a Perje és a Gerje vízgyűjtőjén. A Perje főcsatorna felső szakaszán általában jellemző a nagy algatömeg /átlagosan 400 mg/m3, max. 1397 mg/m3 klorofijl-a/, és az Euglena genus dominanciája /E. proxima, E.

viridis, E.Matvienkoi/, a nyári időszakban több kékalga fajjal /Oscillatoria tenuis, O.limosa/ kiegészitve. A torkolat előtti szakaszon ugyancsak nagy klorofill-a tartalom mellett a Bacillariophyceae család képviselői /Synedra sp, Nitzschia spp, Stephano

discus sp. stb./ és néhány Clostérium sp. is megjelent. Az algaegyüttes összetételének változása, fajokban gazdagabbá válása - a többi vizsgálatainkkal összhangban - a szennyezőanyagok természetes bomlására a csatorna vizének tisztulására utal. Ceglédig a Gerje főcsatorna és a Gerje-mellék vizét is a változatos faj összetételű tisztább vizekre jellemző szervezetek népesitik be /pl. Synedra ulna, Melosira varians, Meridion circulare, Tabellaria spp. Cymatopleura elliptica, Surirella sp. stb/. A Gerj e következő, Cegled alatti szakaszan az előbb emli— tett fajok visszaszorulása mellett az Oscillatoria fajok kerülnek előtérbe. 21