A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

RALOVICH BÉLA–BIRÓ GYÖRGY–KAUREK RÓBERT–BRAUN GYÖRGY: A Balaton és a Dél-Dunántúl néhány felszíni vízének bakteriológiai vizsgálata során kapott eredmények tanulságai

A BALATON ÉS A DÉL-DUNÁNTUL NÉHÁNY FELSZINI VIZÉNEK BAKTERIOLÓGIAI VIZSGÁLATA SORÁN KAPOTT EREDMÉNYEK TANULSÁGAI Ralovich Béla, Biró György és Kaurek Róbert, Braun György POTE Közegészségtani és Járványtani Intézet és Déldunántúli Vizügyi Igazgatóság, Pécs A szerzők 1979-1980 évek sorén 31 mintavételi helyről 277 vizmintát vizsgáltak meg. A minták a Balatonból, a déli vízgyűjtő területéről, a Dunából, a Drávából és a Murából származtak. Vizsgálataik segítségével képet akartak kapni az emberi tevékenységnek az egyes vizekre kifejtett hatásáról, más szóval a vizsgált vizek általános állapotáról, továbbá meg akaxták állapítani a Balaton déli vízgyűjtő területén lévő vízfolyásoknak a Balatonra kifejtett hatását. Tanulmányozták a telepképzők számát 37 °C-on és 20 °C-on, a faecalís indikátorokat, a pathogén csirákat, a proteolitikus baktériumok és a különböző gombák jelenlétét. A Balatonba folyó vizek minősége rosszabb a tó vizének minőségénél, másképpen fogalmazva, annak minőségét csak rontják. Különösen az elfolyó "tisztított" szennyvizek és az azokat befogadó vizfolyások /Zala, Kátyú-árok, Sári-patak, balatonkeresztúri kifolyó szennyvíz, balatonbogiári belvizes-árok, Forró-árok, Köröshegyi-Séd, Nyugati-Övcsatorna, Keleti-bozót/, valamint az állattartó telepek melletti Imremajori-csatorna vize a majornál, rendkívül szennyezett. Megállapították, hogy a Balaton a nyugati medencében, az egyes paraméterektől függően II.-III. osztályú, Fonyódnál és Zamárdinól I.-II. osztályú és csak Balatonszemesnél volt I. osztályú. A mintavételi helyek 2/3-ánál - beleértve a Balatont Balatonberénynél és Fonyódnál is - olyan volt a vizek állapota, hogy egy vagy több alkalommal lehetett belőlük pathogén baktériumokat /Salmonella, Ballerup-Bethesda, pathogén coli, Listeria és G csoportú Streptococcus/ izolálni. Az elmúlt két év alatt 31 mintavételi helyről 277 vizsgálatot végeztünk. A mintavételi helyek egy részét az 1. ábrán mutatjuk be. Az előadásban csak az alább felsorolásra kerülő helyekre vonatkozó adatokat értékeljük. Mintáztuk a Balatont Balatonberénynél, Fonyódnál, Balatonszemesnél és Zamárdinál; a befolyó vizeket 15 helyen /a Zalát, a Nyugai-övcsatornát, a Kátyú-árkot, ar Sári-patakot, a keresztúri kifolyó szennyvizet, az Imremajori-csatornét 2 helyen, a Keleti-bozótot két helyen, az Ordacsehi-árkot, a Jamai-patakot 2 helyen, a balatonbogiári belvizes-csatornát, a Forró-árkot és a Köröshegyi-Sédet /, a Dunát Mohácsnál, a Murát Letenyénél, a Drávát pedig őrtilosnál, Barcsnál és Drávaszabolcsnél. 213